Az oltár

Korai ökumenikus jelenség, hogy az evangélikusnak épített templomban katolikus oltár áll. A gyülekezet a Bécs melletti Kahlenbergből a kamalduli szerzetesek templomának 1730-ból származó barokk oltárát vásárolta meg 340 arany guldenért. II. József nevéhez ugyanis nem- csak a türelmi rendelet kötődik, hanem az is, hogy feloszlatta a kontemplatív és kolduló rendeket – ezért kellett a kahlenbergi néma barátok templomának berendezési tárgyait elárverezni. A hatalmas oltár a középhajó teljes nyugati felületét betölti. Magas talapzatán korinthoszi oszlopok és pillérek állnak; ezek áttört mennyezetet hordoznak, amelyet Szent Mihály szobra koronáz. (A soproni gyülekezet választásában az oltár mérete mellett az is szerepet játszhatott, hogy a Szent Mihály-szobor emlékeztette őket a gyülekezet életének azon szakaszára, amikor még a soproni Szent Mihály-templomban tarthatták istentiszteleteiket.)

Az oszlopok között álló két nagyméretű szobor Péter és Pál apostolt ábrázolja. Péter apostol kezében a „kulcsok”. Az oltárt 1997-ben újították föl. Az oltár tetején a ”Gloria in excelsis Deo, et in Terra pax” /Dicsőség a magasságban Istennek és a földön békesség/ felirat olvasható.
Az oltár tartószerkezete az évszázadok folyamán a nedvesség és a kopogóbogarak miatt megrongálódott, felújítása a következő időszak feladata lesz.