Az „ostffyasszonyfai filia” időszaka

1681, vagyis a soproni „artikuláris templomokról” szóló országgyűlés után a gyülekezet élete újra megelevenedett. Asbóth János kemenesaljai esperes Ostffyasszonyfát Csönge filiával anyagyülekezetként említi 1695-ben, egyházlátogatása alkalmából. Nagy András volt a lelkész, a tanító pedig Szilágyi György. 1706–1711 között Iványi Mihály, majd 1725–1732 között Iványi Sándor végezték a lelkészi szolgálatot, utóbbi alesperes is volt.

1680-ban Lipót seregei együtt rombolják le az Ostffy-várat az evangélikus templommal együtt. Innen, amíg lehetett, a gyülekezet magánházak pajtáiban, udvaraiban tartotta istentiszteleteit. De még ennél is szigorúbb időszak következett. Az 1680-ban Ostffyasszonyfán lerombolt templomot Vági Mihály kenyeri plébános építtette újjá, természetesen katolikus templommá 1750–1753 között. Ebben az időszakban „hivatalosan” minden bizonnyal a kenyeri plébániához tartozott a gyülekezet, onnan járt ki a plébános. Ostffyasszonyfa községében 1774-től van plébánia. Ezért van, hogy egy évtizedig az evangélikus családokban végzett keresztelési, esketési, temetési szolgálatok a római katolikus plébánia anyakönyvébe vannak bejegyezve.

„1732-ben – a lelkésznek – királyi (Carolina Resolutio) rendeletre kellett Asszonyfát elhagynia a többi kemenesaljai lelkésszel együtt. Ostffy Mihály Vidos Miklóssal Pozsonyban és Bécsben is járt gyülekezeteik megmentése érdekében, de hűtlenségi perrel fenyegették meg őket. Maga Ostffy kénytelen volt Rosty István alispánnak a templom kulcsait átadni.” Így aztán 1732-től egészen 1784-ig az ostffyasszonyfai gyülekezet a csöngeivel együtt a nemesdömölki artikuláris gyülekezethez tartozott. Ez lehetett az ostffyasszonyfaiak „több mint fél évszázados pusztai vándorlása.”

A súlyos helyzeten II. József türelmi rendelete segített 1781-ben. A csöngei és ostffyasszonyfai gyülekezet a rendelet után közvetlenül Csöngén egy pajtában tartott istentiszteletet Horváth Sándor csöngei lelkész szolgálatával. A templom alapkövét Csöngén pünkösd ünnepén tették le, és 1784. advent első vasárnapján Perlaky Gábor püspök szolgálatával felszentelték. Így a nagyobb ostffyasszonyfai gyülekezet a kisebb csöngei gyülekezet leánygyülekezete lett a csöngei lelkészek szolgálatával élve, akik a csöngei gyülekezet történetében vannak megörökítve. Ez az időszak teljesen összeszövődik a csöngei gyülekezet életével.