Unlimited Web HostingFree Drupal ThemesTemplate Sales

Székesfehérvár

Székesfehérvári Evangélikus Egyházközség
Székesfehérvár, templom

A két világháború idején

Az első világháború következtében a Dunáninneni Egyházkerület csaknem teljesen megsemmisült. A Fejér-Komáromi Egyházmegye – amelyhez Székesfehérvár is tartozott – csonkán, esperesi székhelyétől megfosztva volt kénytelen működni. A Tanácsköztársaság, majd az azt követő román megszállás idején is tevékenykedett a közösség, jó hatásfokkal. A korlátozások ismét az összetartást erősítették. 1919 októberében alakult meg a székesfehérvári evangélikus énekkar. 1919. május 27-én – a templomalapra bejött összeg likvidálása után – kiderült, hogy a fehérvári közösség vesztesége átmeneti: a Tanácsköztársaság bukása után visszakapták likvidált tőkéjüket.

1917–20 között felmerült a fehérvárcsurgói leánygyülekezet Székesfehérvárhoz csatolásának gondolata. A kezdeményezés csak 1995-ben valósult meg.

1920 októberében Székesfehérvár először szolgált egyházkerületi felügyelő beiktatásának helyszínéül. Az 1920-as években az akkori lelkész, Gáncs Aladár ébresztő munkájának eredményeképpen kezdett kibontakozni a gyülekezetben az elmélyült hitélet. A lelkész körül kis kör szerveződik a legközelebbi munkatársakból. Rendszeresen bibliaórákat tartanak, s ugyanebben az évben indul meg a fehérvári fogházmisszió is. Az 1923-as évben vezették be a passiói istentiszteleteket, valamint több evangelizáló istentiszteletet is tartottak. 1924 őszén érkezett Székesfehérvárra az első diakonissza testvér. Székesfehérvár az elsőként megszervezendő vidéki központok között szerepelt. A diakonisszák a Fébé székesfehérvári szeretetházában laktak. Szállásuk kezdetben a Gyümölcs u. 41.-ben volt. Később ennek a háznak az eladása után vásárolták meg a Kígyó utca 23. szám alatti házat 1931-ben. Feladatuk kezdetben a kórházi betegek látogatása s a vasárnapi iskola ellátása volt. Később: áhítat, evangelizációs óra, tagóra, ébredési imaóra, leányköri és férfiimaóra, serdülőleány-óra.

A hivatalos hitoktatás, valamint a vasárnapi iskola mellett mesedélutánokat is tartottak a 4–12 éves gyermekek részére vasárnap délutánonként. Az előírt vallásoktatási tervezet szerint az egyházi énekoktatás a hittanórák keretében zajlott.

A már korábban megkezdett belmissziói munkák mellé újak társultak 1924-ben: így a nőegylet keretén belül működni kezdő bibliakör, a nagycsütörtök este tartott előkészítő és úrvacsorai istentisztelet, valamint ádventben a reggeli istentisztelet.

Gáncs Aladár – akinek nevét emléktábla őrzi a székesfehérvári templomban – itteni szolgálata végére ismét mozgásba lendítette a már régóta húzódó templomépítési ügyet, amelyet lelkészi posztján utóda, Irányi Kamill vitt sikerre. Ugyancsak 1925-ben – az 1920-ban elfogadott földreform végrehajtása keretében – az Országos Földrendező Bíróság ítélete 25 kat. hold területet juttatott a fehérvári evangélikus egyháznak a börgöndi határban fekvő gróf Cziráky-birtokból.

Az 1920-as évek második felétől elsősorban a helyi viszonyokra, a fehérvári gyülekezetre és szórványaira koncentrálódott a figyelem. A gyülekezetben ekkor az evangélikus öntudat s a belmisszió fejlesztése, valamint a templomépítés ügyének továbbvitele vált fontossá.

A felnőttek hitbuzgalmának növelésére bibliaórák szolgáltak. Jelentős segítséget nyújtott a lelkészi szolgálatban Zsupánek Sándor evangélikus tábori lelkész, a 2. vegyesdandár katonai főlelkésze is. A katonai egyházközség lelkészlak és imaház építését tervezte. A terveket dr. Sándy Gyula készítette, ám anyagi okok miatt nem valósulhatott meg.

1934-ben a segédlelkészi állás megszervezésével párhuzamosan kezdetét vette a tervszerű szórványgondozás s az ifjúsági élet fellendítése.

A harmincas években virágkorukat élték az egyesületek, amelyekben karakteresebbé vált a belmissziós cél. Az egyházhoz eddig lazábban kötődő, nagyobb önszerveződéssel működő egyesületek beépültek az egyház szervezetébe. 1933-ban alakult a Székesfehérvári Evangélikus Missziói Fiókegylet, 1937-ben az Országos Luther Szövetség helyi szervezete. Fehérváron nagy hangsúlyt fektettek a református testvérgyülekezettel való jó kapcsolatra. 1926-ban megalakult a Székesfehérvári és Fejér megyei Protestáns Kör, s volt törekvés a Magyar Protestáns Háziipari Szövetkezet helyi fiókjának létrehozására is.

1928-ban a város tanácsa a törvényszék melletti ligetes részt a gyülekezet részére építkezési célra átadta. A terveket dr. Sándy Gyula műegyetemi tanár készítette, a kivitelezést a Kszantner és Pintér Cég nyerte el. Az építész a templomhoz kapcsolódóan s nagyjából a mai gyülekezeti ház helyére építendő paplakot is tervezett, amely azonban nem valósult meg. 1932. május 8-án tartották az új templom avatási ünnepségét. A székesfehérvári templom magyaros stílusú terméskő lábazaton álló téglaépület, tornya négy, nyúlánk sisakkal díszített fiatoronnyal van ellátva. A templom csillárjai és a falikarok is Sándy Gyula tervei alapján készültek. A régi imaház imatermét 1933-ban kultúrteremmé alakították. Ekkor merül fel egy ifjúsági zenekar megalakításának a terve.1940-ben Mirth Ferencné jelentős adományt tett a gyülekezet számára. Ekkor kapta a templom 312 kg súlyú B hangú harangját. A harang felirata: „Elég néked az én kegyelmem.” (II. Kor 12, 9) Öntötte Seltenhofer Frigyes és fiai, M.K. Udvari Szállítók Harangöntő Gyárban Sopron. Isten dicsőségére készült 1939. évben. (özv. Mirth Ferencné) E harang van ma is a gyülekezet templomának tornyában.

Székesfehérvár a második világháborút nagyon megsínylette, a város többször cserélt gazdát. A világháború nehéz napjaiban is volt lelkészi, illetve diakonisszaszolgálat Székesfehérváron. A háború utolsó időszakában Irányi Kamil mint tábori lelkész több hónapot töltött a fronton. Távollétében a lelkészi feladatokat Nagy Tibor segédlelkész végezte. E korszakot jelentősen beárnyékoló tény, hogy Irányi Kamillt 1945-ben háborús, illetve népellenes bűntett vádjával – cikkei, beszédei miatt – perbe fogták s elítélték. 1948. július 2-án megrendült egészséggel szabadult börtönéből.

A háborús veszteségek tekintetében – az emberéletet tekintve – a fehérvári közösség nem tartozott a legsúlyosabban károsodott evangélikus egyházközségek közé. A székesfehérvári egyházközség összes hívének létszáma – a szórványokat is beleértve – 1944 januárjában 1400 fő volt, ez a létszám 1945-re körülbelül 900-ra csökkent. Az egyház irattárában tartott jelentős mennyiségű, köztük régi iratanyag jó része megsemmisült. A templom és az imaház megrongálódott.

Egyházmegye
Adatok
8000 Székesfehérvár, Szekfű Gy. u. 1.
Lelkész(ek): 
Bencze András
Pethő Judit beosztott lelkész
Felügyelő: 
Kiss László
Telefon: 
22/506–677
Email cím: 
szfvar@lutheran.hu
Önállósulásának éve: 
1869
Anyakönyveit vezeti: 
1867-től
Kapcsolódó galéria