Unlimited Web HostingFree Drupal ThemesTemplate Sales

Tab

Tab és Környéke Evangélikus Egyházközség
Tabi templom

A somogydöröcskei fiókegyház

Somogydöröcske Tabtól délnyugatra 20 kilométerre található község. Döröcske néven, 1908-ig Tolna megyéhez tartozott, akkor csatolták Somogy megyéhez, és akkor kapta mai nevét is.

Amikor az első német ajkú evangélikus telepesek megérkeztek, csak néhány család élt ezen a helyen, amelyet akkor még Döröcskepusztának hívtak. Őseik Németországból − legnagyobb részben Württemberg és Hessen−Nassau tartományokból − származnak, s még az 1720-as évek elején telepedtek le elsődlegesen Tolna megye falvaiban. Érkeztek Somogy megyei településekről is − többek között Kötcséről − másodlagos, sőt, harmadlagos telepesként is. A letelepedés pontos dátumát az egyes szerzők eltérően (1757, 1758) állapítják meg, de a Haubner Máté által tartott canonica visitatio alapján 1758-ban történt letelepedésük. A somogyszili gróf Hunyady Nepomuk János hívására jöttek. A gróf földet adott nekik, és házépítésüket is támogatta fával és egyéb építőanyaggal. Akkor − 1758 májusában − alakult a gyülekezet is, amely 1762-től fogva a tabi anyaegyházhoz volt affiliálva. A gróf telket bocsátott rendelkezésükre iskola és tanítólak építésére, s megígérte, hogy a szükséges engedélyek beszerzése esetén a templomépítést is támogatja. Tanítót azonban csak titokban tarthattak.

Az első időben − 3 esztendeig − Gottstag József tanítóskodott Döröcskén, akit Dömölkről hoztak a hívek. Később Hegedűs János volt a tanítójuk, aki 1783-ig működött közöttük. Abban az időben 587 lélek tartozott a gyülekezethez, és ennyi volt a község lakóinak száma is, mert valamennyien evangélikusok voltak. A falu 1783-ban lángok martaléka lett, de Hunyady Nepomuk János segélyével újra felépült. Az ismét otthonra lelt hívek nyomban lelkészért folyamodtak Hrabovszky Sámuel szuperintendenshez.
Első lelkészük a Bakonycsernyéről származó Horváth József 1787 és 1824 között szolgált Döröcskén. Anyakönyveit 1787-től vezették. Első templomuk (oratóriumuk) 1789 és 1791 között épült fából és vályogból. Építését Hunyady gróf építőanyaggal, fogattal és munkaerővel segítette. Felszentelése 1791. június 24-én volt, de alig 30 év múltán − 1820 körül − tűzvész áldozata lett.

Új iskolát építettek 1798-ban. Az első állandó lelkészlak 1809-ben készült el. Az építkezésekhez a gróf is jelentős segítséget nyújtott. Ugyanebben az évben a gyönki származású Ritzeld Jakab személyében tanítót kapott a gyülekezet.

Kis János szuperintendens 1820. augusztus 25-én canonica visitatiot tartott. A vizsgálat idején 605 lélekből állt a gyülekezet. A lelkész még Horváth József volt, az új tanítót Klein Gusztávnak hívták. Az 1806-ban hozzá csatlakozó bonnyai filiában Polon József paksi asztalosmester, a nemrég keletkezett gadácsiban Linde Gábor tanítóskodott. Ekkor Szabadi is Döröcske filiája volt.

Kis János püspök 1829-ben tartott canonica visitatiója idején 716 volt a hívek lélekszáma, és Bertel József volt a lelkész.

A mucsfai születésű Bertel (Pártai) József 1824 és 1876 között szolgált a gyülekezetben. Nevét az 1848−49-es szabadságharc iránti tiszteletből változtatta meg 1866-ban. Lelkészsége idején (1834−1936) épült a ma is álló, teremalaprajzú, karzatos szép templom. Felszentelését Kis János püspök végezte 1842. június 29-én.

Az 1840-es évek végén − két ízben is − tűzvész pusztított a faluban, amelynek 1848-ban 16, 1849-ben 42 ház vált martalékául. A falu azonban ismét felépült, sőt, a parókia szomszédságában új iskolateremmel és egy tanítói szobával gazdagodott. Tanítója abban az időben a Kismányokról származó Karl János volt.
Pártai József több mint fél évszázados szolgálata alatt az egyházközség lélekszáma szépen növekedett. 1875-ben már 1111-en tartoztak az anyagyülekezethez. A bonnyai filiában 224-en, az 1820-ban csatlakozó gadácsiban 425-en, az 1839-től hozzá tartozó sziliban 566-an voltak. A fehércsárdai pusztán 10 evangélikus élt. Döröcskén Kring Henrik és segédtanítója 191 gyermeket oktatott. A 19. század utolsó negyedétől ugyanis már 2 tanerőt alkalmaztak az anyaegyházban. A mindenkori első tanító volt a gyülekezet kántora, és a gyülekezeti énekkart is ő vezette.

Pártai József halála után Kring Miklóst választották lelkészüknek a hívek. Az új lelkész − aki Döröcskén született a helyi kántortanító fiaként − 1876 és 1913 között pásztorolta a Somogydöröcskén és környékén élő evangélikusokat.

Gyurátz Ferenc püspök 1897-ben tartott egyházlátogatást. Akkor az anyaegyházhoz 900 lélek tartozott. A vizitációt megelőző 1896-os évben 100 keresztelés, 26 esketés, 79 halálozás volt a gyülekezetben, és 52-en (26 fiú és 26 leány) konfirmálkodtak. Az egyházközséghez összesen 2200 lélek tartozott.
A 20. század első évtizedének végére az anyagyülekezet lélekszáma a kivándorlás következtében tovább csökkent, de ezt jól ellensúlyozta a filiák lélekszámának emelkedése. Az 1910-ben kiadott névtár adatai alapján az anyaegyház lélekszáma 800 volt. A bonnyai filiában 250, Gadácson 460, Somogyszilban 728 evangélikust tartottak nyilván. A szórványokkal együtt az egyházközség lélekszáma 2256 volt. Az anyaegyházban tanító Schmidt József másodmagával 173 gyermeket tanított. Az egyházközség négy iskolájában összesen 554 diák tanult.

A gyülekezetnek 1913 és 1919 között nem volt parókus lelkésze. Ezalatt Schermann Sándor segédlelkész (1913−1915), Büki Jenő helyettes lelkész (1915−1916), Falk Henrik segédlelkész (1916−1918) és Kovács István helyettes lelkész (1918−1919) volt a szolgálattevő.

A hívek 1920-ban Wölfel Gyulát választották lelkészüknek. Működésének kezdeti szakaszára esett Kapi Béla püspök egyházlátogatása, amelynek tapasztalatai és rendelkezései a vizsgálat alkalmával − 1923. október 3-án − tartott közgyűlés jegyzőkönyvéből és a vizitációkhoz rendszeresített, előzetesen kiküldött „püspöki” kérdőívből (kelt 1921. június 14.) idézhetők fel.

A jegyzőkönyv szerint a hívek buzgón járnak templomba. Adventtől húsvétig minden hétköznap reggel könyörgés és bibliaolvasás van a templomban. Az istentisztelet nyelve német. A lelkész a filiákban évenként négy alkalommal tart istentiszteletet, máskor a lévita-tanító a szolgálattevő. A gyermeknevelés jó kezekben van. Az iskolák mintaszerűek. A tanítás nyelve magyar, de a hittanoktatás német nyelven folyik. A tanítás szeptember 1-jétől május végéig tart. Az ismétlő elemi iskola október 1-jétől április végéig működik. Rendszeresen van közgyűlés, és tevékenykedik a presbitérium. Mindezekkel szemben a fiatalok éjszakába nyúló szórakozása, lármás magaviselete, valamint a gyülekezetben fellelhető ellentétek − amelyek szítója a gondnok − kifogásolhatók.

A lelkész nagy buzgalommal végezte a gyülekezetépítő munkát. Hamarosan nőegylet, asszonykör, leánykör, ifjúsági egyesület és énekkar működött Somogydöröcskén. A templomban magyar és német nyelvű istentiszteleteket tartottak.

A község egyik jelentős eseménye 1926. november 21-én volt, akkor avatta fel Schöll Lajos főesperes a gyülekezet nagy áldozattal renováltatott templomát és azt az emlékoszlopot, amelyet az első világháborúban elhunyt hősök − kilencen voltak − tiszteletére emeltetett a helyi dalárda.
A gyülekezet 1936. május 8−9-én ünnepelte temploma 100 éves jubileumát. Örömében osztoztak filiái is. A Harangszó korabeli számából ránk maradt események ma is példaértékűek.

Somogydöröcskén 1940-ben 757, Bonnyán 366, Gadácson 444, Somogyszilban 687 tagja volt a gyülekezetnek. A szórványokkal együtt összesen 2278 lélek tartozott az egyházközséghez, amelynek négy iskolájában 430 gyermek tanult. Somogydöröcskén Simon Ottó és Mentz Sebestyén 129 gyermeket tanított.

A Volksbund megalakulása véget vetett a békés életnek. Hatására kettészakadt a gyülekezet. Dr. Wölfel Gyula lelkész súlyos üldöztetésnek volt kitéve. A Volksbund tagjai németországi példát követve bojkottálták az evangélikus templomot.

Utódai közül Zoltai (Zsupanek) Gyula helyettes lelkész (1944) és Feller Ádám helyettes lelkész (1944−1945) csak rövid időt töltött a gyülekezetben. Liska Endre (1945−1949) működése sem volt tartós. Szolgálatukat mindhárman rendkívül nehéz időszakban végezték.

Somogydöröcskén a második világháború befejezéséig az egész falu − a kovácsmester családja kivételével − evangélikus volt. A háború 34 halálos áldozatot követelt. 1945-ben az oroszok a gyülekezet több tagját kényszermunkára hurcolták, akiknek többsége soha nem térhetett vissza. Az 1946. évi lakosságcsere során a Németországba kitelepítettek száma meghaladta a 600 lelket. Helyükre − nagyobb részben a felvidéki Felsőszeliből − római katolikus vallású, magyar ajkú személyeket telepítettek. Az otthon maradtakra is nehéz sors várt. Többeket többször is kidobtak házukból. Nehézségeik a mezőgazdaság kollektivizálásával fokozódtak. A lakosság a városok és az ipari centrumok felé menekült. Többen Balatonszárszóra költöztek. A gyülekezet lélekszáma megállíthatatlanul fogyott, megmaradt tagjai megöregedtek.

A lecsökkent lélekszámú gyülekezet pásztora − egyben utolsó parókus lelkésze − vitéz lovag Szerdahelyi Pál volt, aki 1949 és 1970 között szolgálta a maroknyira fogyott gyülekezetet. Szolgálatának befejeztével megszűnt e nagy múltú gyülekezet önállósága is. Somogydöröcske átmenetileg Bábonymegyer filiája lett. A leánygyülekezetet Vértessy Rudolf gondozta 1970 és 1972 között Bábonymegyerről, majd az 1973 és 1978 közötti esztendőkben Dombóvárról. Egykori filiái közül Bonnyán Szimon János ecsenyi lelkész látta el a szolgálatot, az adminisztrációs feladatokat Vértessy Rudolf végezte. Gadács és Somogyszil evangélikusainak lelki gondozását − helyettesítő lelkész státusban − Madarász István somogyvámosi lelkész látta el 1970 és 1979 között. 1979-ben ez az állapot megváltozott: Somogydöröcske a Tab és Környéke Evangélikus Egyházközség egyik társegyháza lett 27 egyházfenntartóval. Egykori filiái − Bonnya, Gadács, Somogyszil − Ecsenyhez kerültek mind gyakorlati, mind jogi vonatkozásban.

Dr. Harmati Béla püspök 1994. augusztus 20-án szentelte fel a megfogyatkozott lélekszámú gyülekezet templomát, amelyet életveszélyes állapotából az otthon maradtak nem kis áldozatával, a kitelepítettek és az önkormányzat hathatós segítségével, valamint az 1948-ban államosított iskoláért és tanítólakásért kárpótlásul kapott pénz felhasználásával állítottak helyre. A felújított templomba új orgonát is építettek.

Jelenleg fiókegyház, 16 tagja van.

Egyházmegye
Adatok
8660 Tab, Kossuth Lajos u. 57.
Lelkész(ek): 
Szigethy Szilárd
Felügyelő: 
Johann Endre
Telefon: 
84/320-039
Önállósulásának éve: 
Tab 1717, Bábonymegyer 1723, Somogydöröcske 1758, társult egyházközséggé alakulásának éve: 1978
Anyakönyveit vezeti: 
Tab 1775-től, Bábonymegyer 1784-től, Somogydöröcske 1787-től
Kapcsolódó galéria