Isten kétnyelvű dicsőítése

A magyarországi németek története István király koráig követhető nyomon. A bölcs király intelme: „Gyenge az a nép, amelynek csak egy nyelve és gondolkodási módja van”. Az évszázadok folyamán német nyelvterületről származó emberek vándoroltak be újra és újra Magyarországra. Jöttek a mindenkori uralkodó meghívása alapján, hogy részt vegyenek az ország újjáépítésében a nyomorúságos idők után; vagy mert eredeti hazájukban hitbeli vagy gazdasági okokból nem látták saját jövőjüket.

Sopronban vannak emberek, akik német felmenőik családfáját a reformáció koráig nyomon tudják követni. A magyarországi németeknek az 1946. év nagy törést jelentett. A második világháború után a győztes nagyhatalmak döntése alapján, a szovjet megszállók befolyása alatt álló kormány intézkedései folytán kellett a németeknek elhagyni az országot. A kivándorlás okát többnyire a Volksbundban való részvételben jelölték meg, ez azonban csak ürügy volt. A nehéz múlt dacára a gyülekezet továbbra is két nyelven, magyarul és németül dicséri Istent.

1992 óta él a partneri kapcsolat a magyarországi evangélikus egyház és a bajor evangélikus egyház között. E testvéri kapcsolat keretében egy, a bajor egyház által küldött lelkész Sopronban szolgál. Tevékenységének súlypontja a német nyelvű szolgálatok végzése. E szolgálatot 1993-ban Jakob Kruse kezdte, őt követte 1997-ben a Wolfgang és Kerstin Sprügel lelkészházaspár, és 2001 augusztusa óta Volker Menke tölti be ezt az állást, akinek felesége, Magdolna magyar református lelkésznő.

A német nyelvű egyházi szolgálat különösen a következő három területen zajlik:

A lelkészi szolgálat a gyülekezetben: ehhez tartozik a vasárnapi istentisztelet 9.00 órakor és a Wochenpredigt (hétközi prédikáció) csütörtökön. Főképpen a vasárnapi istentiszteleti gyülekezet szokott színes és nemzetközi lenni. Hazai német nemzetiségiek mellett jönnek magyarok is, akik érdeklődnek az „egyház” iránt német nyelven, és sokszor jelen vannak vendégek, látogatók különösen a közeli Ausztriából vagy Németországból. Ezen túl működik német nyelven egy gyerekcsoport, konfirmandusóra, ifjúsági csoport, bibliakör, „Gemeindenachmittag” (gyülekezeti délután), az utóbbi kétnyelvűen.

A Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnáziumban (Líceumban) nemzetiségi tagozat is van, ahol a tantárgyak egyik felét magyarul, a másik felét németül oktatják. Ennek keretében a német lelkész hetente 8 óra hittant tart németül, pontosabban hetente 2 órát a 9., 10., 11. és 12. osztályban.

A német lelkész közreműködik a nemzetközi kapcsolatok ápolásában, főként a német nyelvterülethez fűződően. Különösen jó a viszony a bad-wimpfeni evangélikus gyülekezettel (Baden-Württemberg) és a Kempten im Allgäu-ban lévő János gyülekezettel (Bajorország). Újra és újra vannak találkozók németországi vagy osztrák látogatók, csoportok és soproni gyülekezeti tagok között.

A kétnyelvűség nagy kincs, különösen is a magyar és a német nyelvterület közötti határon. A jövőre tekintve a gyülekezet szeretne hozzájárulni ahhoz, hogy használják ki, segítsék elő vagy újra fedezzék föl ezt a kincset. Nagy érték, és emberek, népek, nemzetiségek összetartozásának jele is, ha Sopronban magyarul és németül és gyakran mindkét nyelven egyidejűleg dicsérik Istent.