Az újjászerveződő gyülekezet

A szabadság évei következtek. Új lelkipásztoruk, Lakos Ádám Ajkáról került Bobára 1783-ban. Első dolguk mégsem a templomépítés volt, mert még 1782-ben tanítólakást és iskolát építettek. Bizonyára sok minden elő volt készítve, mire Lakos Ádám megérkezett. Az ősök pontosan tudták a fontossági sorrendet: mindenekelőtt iskolát kell építeni, hogy a gyermekek tanítása minél hamarabb elkezdődhessen. Nem mondták azt, hogy építsük föl a templomot, legyen minél szebb, aztán majd, ha lesz megint egy kis pénz, jöhet az iskola. Ők azt mondták: először iskolát kell építeni, a gyerekeket kell tanítani, hogy felelős felnőtt tagjai lehessenek a gyülekezetnek, ezután fogtak hozzá nagy erővel és lelkesedéssel a templomépítés megszervezéséhez.

Minden jel szerint kiváló képességű, missziói lelkületű ember volt Lakos Ádám. Nem csak anyagilag, de lelkileg is fontosnak tartotta felkészíteni a gyülekezetet a templomépítkezésre. Kibérelték a Takácsiban lakó Győrffy László pajtáját, ami elég nagy volt ahhoz, hogy ott a gyülekezet vasárnapról vasárnapra együtt legyen Isten igéjének hallgatására. Közben adakozásra szólította fel híveit. 1783. április 9-én kötelezvényt írtak alá egy Szombathelyről érkezett küldöttség előtt, melyben 1727 forintot ajánlanak fel templom és más szükséges épületekre. A helytartótanács az építési engedélyt 1783. augusztus 4-i keltezéssel megküldte, az okmány kézhezvételekor a hívek azonnal megkezdték az építkezés munkáit. Szorgalmas, kitartó, saját munkájukat félretevő emberek fáradozásainak eredményeként 1784. augusztus 15-én, Szentháromság ünnepe utáni 10. vasárnap templomszentelési ünnepet ülhettek. Perlaky Gábor szuperintendens szentelte fel a templomot.