A vészben is templomépítő gyülekezet

Ennek is hosszú és nehéz története volt. Már 1736-ban kérték a vármegyét, jelöljenek ki megfelelő helyet a templomnak. A válasz így hangzott: ez királyi jog. Megint Osttfy és Vidos indultak Bécsbe, és elérték, hogy a király a vármegyét utasította az ügy intézésére. 1738-ban az alispán és mások szálltak ki, és megállapították, hogy az adott 74 négyszögöl nem elég egy 123 négyszögöles templom építéséhez. Az alispán javasolta is egy nagyobb telek engedélyezését, de a megyegyűlés katolikus többsége ellenállt. „Érdekes” volt a döntésük: van elég templom Kemenesalján, járjanak oda a hívek!

Károly után Mária Terézia uralkodott, akivel a nemesség sok jót tett, s ez Osttfyban újra reményt gyújtott. De a királynő válasza is elutasító volt: az építés csak a kijelölt helyen történhet, és csak oratoriumot építhetnek. A hely viszont mocsaras volt, ezt egy ma is meglévő térkép bizonyítja. A gyülekezet azonban „megunván a huzavonát (...) dacos elhatározással” nekifogott az építkezésnek 1743-ban. Miskey Ádám 1743 vízkereszt ünnepén megkérdezte a gyülekezetet: akarnak-e templomot építeni. Hangos igen volt a válasz. Márciusban megalakult az építési bizottság. Az első feladat: feltölteni a vizes gödröket, és elkezdték az építési anyagok összehordását. Május 7-én helyezték el a templom alapkövét. Már a födém és a tető felrakásánál tartottak, amikor a szerzetesek a helytartótanácsot informálták, hogy az építkezés nem a kijelölt helyen történik. Az alispán megállította az építkezést, és megint csak Ostffy Mihálynak kellett az ügyben Bécsbe utaznia, aki hazatért, de „reményt és félelmet hozván magával.” Mivel közeledett a tél, a gyülekezet a fazsindelyes tetőfedést is elvégezte. Tavasszal aztán a templom berendezésével folytatták a munkát. Mivel tornyot nem építhettek, Ostffy Mihály viszont adományozott egy 2 mázsás harangot, ezt haranglábon helyezték el.

1744. december 6-án (advent 2. vasárnapján) szentelték fel az első artikuláris templomot. A szolgálatot Tóth Sipkovics István téti lelkész, a kerület püspöke végezte, szolgáltak még Perlaky József nemeskéri lelkész, kemenesaljai esperes, Miskei Ádám és Kis Zsigmond helyi lelkészek. 1761-ben a templomban karzatot építettek, hogy elhelyezzék ott az orgonát (1762), 1763-ban pedig újabb 350 kilogrammos harangot kapott a gyülekezet. 1777-ben fejezték be a kripta építését.

Érdemes feljegyezni, hogy ebben a templomban öt püspökiktatást végeztek: 1746-ban Perlaky József nemeskéri, 1756-ban Bárány János felpéci, 1758-ban Balogh Ádám nemeskéri, 1771-ben Perlaky Gábor nemesdömölki lelkészt, majd utódját, Hrabovszky Sámuelt indították itt püspöki szolgálatukra.