A templom története

Az első templom 1787-ben épült a parókiális funduson az ún. pajtasoron. Alapja kő volt, fala nagyrészt tömés. Első tetőzete zsúp volt, melyet rövidesen fazsindely váltott fel. Tornya nem volt. A harangláb az utcán a lelkészlak előtt állt. Szerény, egyszerű volt ez az istenháza, de mégis kedves a híveknek. Egyetlen díszét, értékét a benne hangzó ige képezte. 1857-ben újrazsindelyezték, a végéhez kőláb támaszokat raktak. Ennek dacára 1886-ban már annyira megroppant, falai úgy megsüllyedtek, megrepedeztek, hogy életveszélyes volt a benne való tartózkodás. A hatóság bezáratta. A régi templom kövei beépülhettek az új templomba.

A templom nélküli gyülekezet tagjainak szívében égett a vágy az Isten háza, az imádság hajléka után. Soha nem értékelte a gyülekezet a templomot és annak áldásait úgy, mint abban a 10 évben, amikor nem volt temploma. A templom utáni vágy arra ösztönözte a híveket, hogy éveken keresztül gyűjtsenek, takarékoskodjanak, hogy az új templom építésének költségeit előteremtsék. 1895-ben elhatározta a gyülekezet, hogy hozzákezd a templomépítéshez. Téglamestert hozattak, és helyben vetették, égették a téglát. 1896. április 9-én ünnepélyesen elhelyezik a templom alapkövét. Gyors ütemben folyik az építkezés, nőnek a falak, emelkedik a torony, úgy, hogy október végére kívül-belül készen van a templom. 1896. október 31-én szenteli fel Gyurátz Ferenc püspök. Templomszentelési beszédének alapigéje: „Egyet kérek az Úrtól, azért esedezem, hogy lakhassam az Úrnak házában életemnek minden idejében: hogy nézhessem az Úrnak szépségét, és könyöröghessem az ő templomában.” A templom építése 5389 Ft 20 krajcárba került, fuvarok nélkül. A templom hazánk fennállásának 1000. évében épült Matisz János lelkész, Matisz Gyula körjegyző felügyelő, Sütő János tanító szolgálata idején. Ezeket az adatokat az akkor forgalomban lévő ércpénzekkel együtt elhelyezték egy bádoghengerben a templom egyik sarokkövében. Ennek a templomnak igehirdető lelkészei a templomépítő Matisz János, a paplaképítő Horváth Sándor, az orgonaépítő és beszerző Pócza Ferenc, valamint Szepesi István volt.

A templom első nagyobb renoválása Pócza Ferenc lelkész idejében, 1911-ben kezdődött, amikor a gyülekezet gondnoka Mészáros Lajos volt. Falkötővasak beépítésével küszöbölik ki a templom falainak nagy repedéseit. Az északi oldalon vaskeretes ablakokat helyeznek el, újrafestik a tornyot, villámhárítót szerelnek fel, mert már két ízben is villámcsapás érte a templomot. Az orgonát 1921-ben építtette a gyülekezet, de később a fakórus helyett vasbeton karzatot készített. 1925-ben az elrekvirált nagyharang helyett két új harangot rendel a gyülekezet, úgy, hogy az első kisharangot beleöntetik a nagyharangba. Gondnok: Varga Sándor.

Külön meg kell emlékezni a nőegyletről, az asszonyok buzgó és áldozatos templomszeretetéről, mely a templom belsejének gyakori meszelésével, az oltár átfestésével, templomi berendezések vételével mindenkor értékes segítséget nyújtott a gyülekezetnek. A két világháború között nőegylet vette és csináltatta a keresztelőkutat, úrvacsorai kelyhet, keresztelőkancsót, szőnyeget, oltárterítőket, a padokba a lábtartókat, hangoltatta, javíttatta az orgonát, templomkerítést, a templom elé járdát, hidat készíttetett. A nőegylet vezettette be a templomba a villanyt, takarították a templomot, súroltak, ablakokat tisztogattak, bearanyozták az oltárt, a csillárokat, átfestették a templomkerítést.

A templomszentelés 40. évfordulójára, 1936-ban a déli ablakokat is vaskeretes ablakokra cserélik fel, tataroztatják a templom külsejét, tornyát, a toronysüveget átmázoltatják. Gondnok: Iváncza Pál. A háború után, 1946-ban előbb a templom belsejét és a toronysüveget javíttatja ki a gyülekezet, eltüntetve a háborús károkat, sérüléseket. Helyettes gondnok: Gombás Sándor. 1948-ban a külső teljes tatarozásra is sor kerül. Az új gondnok Horváth János volt.

1962-ben a gyakori erős viharok megbontották a torony tetőzetét, és kb. 4 m2 fedőlemezt lesodort a vihar. Hogy a nagyobb károknak elejét vegyék, és a torony állagát megóvják, sürgősen cselekedni kellett. A nyár folyamán a toronysüveg kijavítása megtörtént. A torony tetőzetét a kereszttel együtt háromszor átmázolják, korszerű lett a villámhárító is. Gondnok: Takács Ferenc. 1966 a templom építésének, felszentelésének 70. évfordulója. Már az elmúlt években elhatározta a gyülekezet, hogy az évfordulóra a templomot tataroztatja. Többen szóvá tették: épül, szépül a falu, csak a templom, az Isten háza áll kopottan, viharverten a falu közepén. A közóhajnak adott hangot a presbitérium és a közgyűlés, amikor elhatározta a templom renoválását. Nem várt évekig az esetleges nagyobb külföldi segélyre, hanem saját erőből, ha kell, kölcsönnel is, de hozzákezd a tatarozáshoz. Ez volt a közhangulat. A presbiterek minden családot megkérdeztek, mennyi adománnyal járul hozzá a tatarozási munkákhoz. A szószékről is több alkalommal kérő és buzdító szavakkal fordult a gyülekezet lelkésze a hívekhez. Húsvét vasárnapján kihirdették, hogy annyi adomány és befizetés gyűlt össze, hogy hozzá lehetett kezdeni az anyagbeszerzéshez. Az anyagbeszerzés sok gondot, fáradságot, körültekintést igénylő munkáját Takács Ferenc gondnok intézte. Kiss Nándor kőművesmestert kérték fel részletes költségelőirányzat beadására, amit ő a tavasz folyamán el is készített. A július 5-én kelt megállapodás alapján Kiss Nándor vállalkozó augusztus 1-jén megkezdte a munkát. A régi vakolat leverése után az alapvakolatra színes kőporos dörzsölt vakolat került. A nagy felületek sárgásbarna, az élek világosdrapp színezetet kaptak. Idős hívek véleménye szerint a templom szebb, tetszetősebb lett, mint új korában. A munka folyamán határozta el a közösség a templombelső javítását, meszelését és a tetőzet javítását.

1972-ben történt a harangok villamosítása. 1988 nyarán villámcsapás következtében meggyulladt és leégett a templom tornya. Tönkrement a templom egész villanyberendezése is. Mindez teljes renoválást, külső és belső megújító munkákat jelentett. A munkák megszervezésében és az anyagok beszerzésében nagy segítséget nyújtott Selmeczi Lajos lelkész részére a gyülekezet akkori gondnoka, Ferenczi Sándor és Teszéri Ferenc felügyelő, aki később gondnokként 2000-ben bekövetkezett haláláig végzett áldozatos munkát. A renováláshoz szükséges állványzatot a pannonhalmi főapátság bocsátotta a gyülekezet rendelkezésére. A munkák elkészültek Selmeczi Lajos lelkész szolgálatának idején. Így a templom újra betöltheti hivatását.

1996-ban a templom fennállásának 100. évfordulójára hálaadó ünnepi istentiszteletre került sor. Szebik Imre püspök hirdette az igét, és leleplezte az emléktáblát. Az emléktábla hirdeti a templom fennállásának 100. évét, és egyúttal emlékeztet Luther Márton reformátorunk halálának 450. évfordulójára. Az alkalom megszervezését az id. Magassy lelkészházaspár végezte, akik családtagjaikkal együtt szolgáltak az ünnepi istentiszteleten. E fontos esemény megszervezését is odaadással és lelkesen végezte az akkori gondnok, Teszéri Ferenc és Iváncza József felügyelő, aki 2002 év őszén bekövetkezett haláláig töltötte be tisztségét. A gyülekezetet mindvégig az építkezésre buzdították. A templom padjait is átfestették, Bíró László rédei mester pedig kopjafát faragott, amelyet a parókia előtt helyeztek el. Ennek segítségével tisztelegnek őseik előtt, és emlékeznek rájuk.

1999-ben a templomtető felújításra került sor (új lécezés és új cserép felrakása). 2001-ben a parókiára bevezetik a gázfűtést. 2002-ben megújult a gyülekezeti terem. 2003-ban elvégzik a lelkészlakás teljes belső felújítását. (Vizesblokk teljes cseréje, teljes festés és mázolás, új konyhabútor vásárlása). 2004-ben az irodahelyiség és a teakonyha újult meg. 2005-ben a templom lelkészlak felőli oldalának csatornázása és az udvar egy részének betonozása történt. Gombás Sándor gondnokunk 2000-ben történt megválasztása óta folytatja hűségesen a megkezdett munkát, ő annak az id. Gombás Sándornak a fia, aki közel 40 éven keresztül töltött be különböző tisztséget a gyülekezetben. 2002-től 2006-ig Papp József a gyülekezet felügyelője, aki gyülekezete szeretetéről és elkötelezettségéről tett bizonyságot. 2006-tól Pákozdi Imre lett a gyülekezet felügyelője.