Új kezdet

Az 1781-ben kiadott türelmi rendelet hatására a mórichidai hívek már 1782-ben tanító alkalmazása és imaház építésének engedélyezése végett kérelmet nyújtottak be, de az engedélyt akkor még nem kapták meg. Addig is 1785-ben meghívták tanítónak Szalai Jánost, aki 44 éven át, 1829-ig tanította a gyerekeket Mórichidán, és hirdette az igét a felnőtteknek kezdetben saját lakásán. A gyülekezet 1789-ben kapta meg az engedélyt, és rögtön hozzá is fogott a templom építéséhez.

1832-ben kaptak engedélyt az anyagyülekezetté szervezéshez. Ekkor Bodács Pál licentiatus (egyetemen végzett, képesített) tanító mellé meghívták lelkészüknek Plevnitzky Sámuel téti segédlelkészt. Ettől az évtől kezdődnek gyülekezetünk anyakönyvei is. Mivel a tanítólakást átadták a lelkésznek, új tanítólakást építettek 1833/34-ben. 1835-ben pedig tornyot építettek a templomhoz, és megöntették a 269 fontos, mostani kis harangot.

1836-ban Bodács Pál tanító helyébe Baranyai Istvánt hívták meg, aki megint hosszú ideig, 52 évig volt tanító. 1846-ban elhunyt Plevnitzky Sámuel. Az állást csak 1847 márciusában töltötték be Zathureczky József lelkésszel. A közbeeső időben a gyülekezetet alásonyi Barcza Zsigmond felügyelő vezette.

1849. június 26-án az átvonuló császári hadsereg kifosztotta és részben felégette a falut. Az újjáépítési munkálatok után került sor 1853-ban a paplak kibővítésére. 1856-ban szerezte be a gyülekezet a nagyobb, 442 fontos harangot, amelyet azonban az első világháborúban hadicélokra használtak fel. Ugyanebben az évben Árpáson haranglábat készítettek, amelyre egy 115 fontos harang került. 1861-ben tatarozták és nagyobbították a templomot, és beszereztek egy használt, javított orgonát. 1875-ben a tanítólakás mellett új iskolát építettek.

1876-ban, Zathureczky halála után Kovács Mihály lett a lelkész, a felügyelő pedig Mészáros Sándor. 1886-ban új lelkészlakást építettek. 1888-ban Baranyai István tanító halálával Németh János vette át a tanítói hivatalt, majd két év múlva Sass József követte őt.

1890-ben új felügyelőnek Zathureczky Gézát választják, aki azonban, mivel messze lakott, 1894-ben lemondott. Helyette Tóth József téti jegyzőt választották, aki 1899-ig volt felügyelő, majd dr. Barcza Dezső győri ügyvéd töltötte be ezt a tisztséget, őt pedig 1926-tól dr. Guóth Béla téti földbirtokos és ügyvéd követte a szolgálatban.

1913-ban túlzsúfoltság miatt egy másik iskola építése vált esedékessé. Az új iskolának 1914-re tervezett megnyitását és a második tanítói állás betöltését megakadályozta a háború kitörése. 1915-ben a gyülekezet nagyobb harangját odaadta a haza védelmére, helyette a háború után egy 272 kg-os harangot szerzett, melynek felavatási ünnepsége 1923-ban volt.

1925-ben nyugdíjba vonult Kovács Mihály lelkész, helyét fia, ifj. Kovács Mihály vette át 1932-ig. Ekkor hívta meg a gyülekezet Gerencsér Zsigmondot lelkésznek, aki 1933–1959 között szolgált itt. Közben 1928-ban Sass József tanító nyugdíjba vonulásakor Szabó István lett az új tanító, aki 1948-ig töltötte be hivatalát.

1934-ben tatarozták a templomot, majd a felújított templomba új orgona is került 1939-ben. Ebben az esztendőben ünnepelte a gyülekezet a templom fennállásának 150. évfordulóját.

A második világháború ezt a falut sem kerülte el. Három napig volt a falu frontvonalban. A templom is találatot kapott, amelynek következtében megrongálódtak berendezési tárgyai. A háború befejeztével tetőt is kellett cserélni.