Az evangélikus gyülekezet kezdetei Esztergomban

Magában a városban 1920-ig nincs evangélikus gyülekezet, a járásban két evangélikus gyülekezet élt: a csabdi és a nagybörzsönyi. A csabdi gyülekezet egyik lelkésze, Horváth Sándor Dorogon és Tokodon (1929-től) havonta evangélikus istentiszteletet tartott.

A nagybörzsönyi evangélikus gyülekezet 1930-as canonica visitatiós jegyzőkönyvében ez olvasható: „...Hogy a hitújítás világossága mikor kezdett a börzsönyi völgyben világítani, pontosan meg nem állapítható. A 18. század kezdetén az egyház történetéről semmit sem tudunk. Az egyház könyveiben található jegyzetek az 1784. éven túl vissza nem hatnak. A római katolikus egyház legrégibb okirata egy 1680. évben kezdődő keresztelési anyakönyv. Az evangélikusokra vonatkozó első nyom ebben az anyakönyvben egy 1702. február 25-én kelt kényszeráttérési nyilatkozat. A katolikus vallásra visszatért 314 evangélikus aláírásával ... ezen okirat a legcsalhatatlanabb bizonyítéka annak, hogy 1702 előtt a bíró és tanács az egész kerületi gyülekezettel együtt evangélikusok voltak...”

A lábatlani református anyakönyvben pedig ez az első evangélikus nyom: „1867. december 17-én született Szollár Berta, szülei Szollár György és Dávidházi Lívia piszkei ág. hitv. ev.” A pilismaróti református anyakönyvben pedig ez olvasható: „1875. január 12. (keresztelés jan. 31.) Dezső, Ede fiú, Luchs Albert ág. hitv. kereskedő, Kápolnai Róza ág. hitv. Lakhely: Esztergom, Széchenyi tér.” A Luchs család tehát az első esztergomi evangélikus család, akikről hivatalos bejegyzés van.

A református gyülekezet 1881-ben alakult, 1889-ben épült templomuk. Ebben a gyülekezetben találtak otthonra az evangélikusok is. Az első evangélikus keresztelési bejegyzés 1882-ből való. 1919-ig 17 evangélikust kereszteltek a református gyülekezetben. Esketésről csak egyetlen bejegyzés van, a halotti anyakönyvben a vallás nincs feltüntetve. „Az evangélikusok lélekszáma feltehetőleg meghaladta az egyszázat...” – olvassuk Molnár Gyula véleményét.