Unlimited Web HostingFree Drupal ThemesTemplate Sales

Pápa

Pápai Evangélikus Egyházközség
Lutheránus sziget

Az evangélikusság története Pápán a türelmi rendeletig

A lutheri reformáció feltehetően a mohácsi csata után közvetlenül elkezdődhetett a városban. 1527–1535 között Thurzó Elek volt a pápai földesúr. A család ismert volt a lutheri tanok iránti rokonszenvéről. De „a reformáció Pápán az Enyingi Török Bálint alatt érte el zenitjét. Befejezte a Thurzó Elek alatt elkezdett hittérítést.” Papja, Bálint pap – egykori ferencrendi szerzetes, – Illés Bálint, akit gazdája, Török Bálint Debrecenbe is magával vitt. 1531-ben a gyülekezetben már iskola működött. Ennek bizonyítéka többek közt az iskola harangjának felirata:”Schola reformata Papensis, 1531.” (A reformált pápai iskola, 1531.) 1534-ből pedig tudunk egy tanítóról is, Gyzdawyth Péterről, aki így írta alá levelét: ”ludi magister et capellanus sed non papisticus” (elemi iskolai tanító és káplán, de nem pápista). Nyilván temploma vagy istentiszteleti helyisége is volt már a gyülekezetnek. Pápa tehát az egyik legrégebbi szervezett evangélikus gyülekezetünk.

László Jónás pápai lelkész (1836–1872) feljegyzése szerint Dévai Bíró Mátyás is megfordult Pápán, aki elhozta Bálint papnak Luther és Melanchthon leveleit. Erről azonban ezen a feljegyzésen kívül nincs más adatunk. Az azonban bizonyos, hogy Sztárai Mihály 1567–1574 között itt volt lelkész. Minden bizonnyal legalább egy esztendeig Huszár Gállal együtt dolgoztak Pápán, az előbbi talán a gyülekezetben, az utóbbi a katonák között. Úgy tudjuk, hogy 1560-ban szinte az egész város Luther tanait fogadta el. Huszár Gál fia, Dávid, aki apja után volt lelkész, Pápán már a reformáció helvét irányát követte és hirdette, „az ágostai hitvallásúak beolvadtak a református közösségbe. A lutheránus gyülekezet gyakorlatilag megszűnt, közel egy évig nem volt saját prédikátoruk” – írja Tóth Béla emlékezésében. A 17. században az evangélikusok már elenyészően kevesen voltak, és a két felekezet között eleven hitvita folyt. A század második felére tovább erősödött a református egyházközség, s lassan a dunántúli kerület központja lett. A helvét szellemű hecegszőllősi kánon (törvénykönyv, 1576) Huszár Dávid szorgalmazására a pápai nyomdában is megjelent latin és magyar nyelven. A református gyülekezet 1617-ben választott először presbitériumot, főiskolájuk és nyomdájuk is működött egészen 1630-ig.

A kibontakozás a már említett Csáky gróf nevéhez köthető 1628-tól. A Wesselényi-összeesküvés felfedése után Pápáról és környékéről is beidézték a református lelkészeket és tanítókat. Ebben az időben „a szomszéd falvakból jöttek (ti. lelkészek) itt maradt híveiket gyóntatni és temetni a régi temetőben (a mostani Anna téren), egyházi beszédet is mondtak. 1670 körül a nehéz viszonyok között szervezkedni kezdenek Pápán evangélikus őseink, és a reformátusok által átengedett templomban tartanak istentiszteleteket még mindig a vidékről jött lelkészekkel.”

A Rákóczi-szabadságharc alatt alakult újra az evangélikus gyülekezet a városban. A kurucok 1704–1709 között uralták Pápát, ebben az időben a pápai evangélikusság élhetett vallásgyakorlási lehetőségével. 1707-ben házat szereztek a város piacterén. Ennek földszintjén rendezték be az oratóriumot (imaházat), az emeleten pedig a beiktatott lelkész, Kövesdi János prédikátor lakását. De mindjárt az udvar egyik épületében iskolát is indítottak Rogáts János tanító lakásával együtt. Kövesdi utódja 1719-ben a szakonyi születésű, Hallében tanult győri rektor, Tóth-Sipkovics János lett. 1714-ben azonban, amikor a város és a környék az Esterházyaké lett, elűzték őt, s amikor megkísérelt ellenállni, fegyveres katonákkal zavarták ki, és könyveit elégették. A Tóth-Sipkovics által kezdett és vezetett anyakönyvet azonban megmentették, és később egy katolikus polgár adta vissza az evangélikusoknak. Ezt a rövid szakaszt nevezhetnénk a pápai evangélikusság második szerveződésének. Tóth-Sipkovits János később, 1742-től a Dunántúli Kerület püspöke lett.

Tóth-Sipkovics János halála és a protestánsok Pápáról történt kiűzése után a hitükhöz hű evangélikusok Homokbödöge gyülekezetébe jártak, és „Homokbödögei és Pápai Augustana Confession levő Összefoglalt Gyülekezet” néven állítottak ki lelkészi meghívólevelet ifjú Hrabovszky Sámuel lelkésznek, a későbbi püspöknek.

Egyházmegye
Adatok
8500 Pápa, Széchenyi u 15.
Lelkész(ek): 
Polgárdi Sándor lelkész
esperes
Felügyelő: 
Venczel Csaba
Telefon: 
89/324–360
Email cím: 
papa@lutheran.hu
Önállósulásának éve: 
1784
Anyakönyveit vezeti: 
1784-től
Kapcsolódó galéria