Unlimited Web HostingFree Drupal ThemesTemplate Sales

Mezőlak-Mihályháza-Nagyacsád

Mezőlak-Mihályháza-Nagyacsádi Társult Evangélikus Egyházközség
01

A mihályházi társegyház

A község a Pápai-síkság nyugati felén (Pápától 14 km-re), a Kisalföld és a Kemeneshát találko-zásánál helyezkedik el. Magyar helységnév, a -háza, -telke utótagú név főleg az Anjou-korra jellemző. Az 1300-as években említik már a települést Mihálháza néven. Első okleveles említése 1488-ból származik. A 15. században vált ki Nádasd területéből. Sorsa eléggé változatos volt a történelem viharaiban. A törökök lerombolták épületeit, s csak a későbbi békés években épült újra, népesedett be a kis falu. A megélhetést századokon át a föld adta. A módosabb gazdák Nádasdy nemzetségbelinek vélték magukat, amire némi alapot ad a gyakori y-ra végződő családnév. Területéről bronz-, római, Árpád- és késő középkorból kerültek elő leletek. A helység mai területén három középkori település romjait fedezték fel a kutatók.

A gyülekezet történetére vonatkozó feljegyzések igen hiányosak. Ezekben evangélikus hívek létezéséről Mihályházán a 18. század végén történik említés. 1782-ben már vittek Marcalgergelyibe gyermeket keresztelni. A gyülekezet történetét 1800-ig lehet kísérni „egy akkor néhány ívből összevarrt füzetből, amelyben a gergelyi lelkész nyugtázza a beszolgáltatott járandóságot”.

A templomot, harangokat és iskolát közösen használtak a többségben lévő és lelkésszel bíró református gyülekezettel, és hozzá is járultak az egyház fenntartásához. Említés történik arról, hogy a két sátoros ünnepen: karácsonykor és húsvétkor a gergelyi lelkész valamelyik evangélikus gazdaember e célra elkészített és tisztán tartott gazdasági épületében tartotta az istentiszteletet, és ott osztott úrvacsorát.

Az evangélikus egyházhoz való tartozás, ragaszkodás mindig elevenen élt a lelkekben, óhajtották az önállóságot, ennek pedig hitük és meggyőződésük szerint úgy adhattak alapot, ha templomot építenek. Céljuk elérésére két buzgó tagot rendelt az isteni gondviselés nemzetes Nádasdy Miklós és nemzetes Nagy János személyében. 1836-ban nagy lelkesedéssel határozták el a templom építését. A feljegyzés szerint az evangélikusok „bőkezűen ajánlották a pénzt a templom építésére, és hozzájárultak a református hívek, valamint a szomszéd helységek, uraságok is.” Országos gyűjtés is történt. Az építkezés 1855-ben fejeződött be, a templom, a torony és harang szentelésére ebben az esztendőben került sor – a feljegyzés szerint – a marcalgergelyi lelkész, Varju József által. 1898. szeptember 15-én tűzvész pusztított a faluban, amelyben megsemmisült a templom tornya, valamint az időközben megépített iskola és tanítólakás. 1903-ban épült fel az új torony, és szereztek be új harangot. 1939-ben új iskolát és tanítólakást épített a gyülekezet, 1941-ben pedig renoválták a templomot.

A mihályházi evangélikus leányegyházközség történetében jelentős változást hozott az 1950-es esztendő: a gyülekezet évszázados kapcsot megszakítva elválik a marcalgergelyi gyülekezettől, és csatlakozik a mezőlaki missziói egyházközséghez. Ebben az esztendőben a templom nagyobb méretű felújítására és részben bővítésére is sor kerül Tóth Sándor lelkész irányítása alatt. E munkálatok végeztével 1950. július 2-án történt az újjáépített templom felszentelése Túróczy Zoltán püspök szolgálatával.

Az évtizedek során azonban a mihályházi evangélikus hívek számára kedves kis templom állapota jelentősen leromlott; az egész épület, de különösképpen az életveszélyessé váló torony sürgős cselekvést igényelt. Több szakértői vélemény alapján 2004 márciusában született igen fájdalmas döntés a templom lebontására és egyben arra is, hogy az 1948-ban államosított és a kárpótlás során visszaigényelt iskolában legyen kialakítva az istentiszteletek, gyülekezeti összejövetelek helye. A munkálatok során – melyek 2005-ben kezdődtek – a lebontott templom helyén új harangtorony épült, és a visszakapott épületben bensőséges, családias hangulatú imaházat alakított ki a gyülekezet. Az új harangtorony és imaház felszentelésére 2006. június 17-én került sor Ittzés Jánosnak, a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület püspökének és Ördög Endrének a Veszprémi Evangélikus Egyházmegye esperesének szolgálatával, egyházmegyei felügyelő, lelkészek és népes vendégsereg jelenlétében.

A lelkészek azonosak a mezőlaki lelkészekkel. Hálát adunk Istennek azért, hogy megadta ennek a kis gyülekezetnek a folytatás, az építés lehetőségét.

A dákai szórvány

Pápától mindössze 7 km-re, a Pápai-síkság déli részén elhelyezkedő település. A helység neve talán a szláv „távol” jelentésű szóból származik, de lehetséges, hogy egykori birtokosától, a Dálka családtól kapta a nevét. Első okleveles említése 1320-ból származik. Az első birtokosa a Hathalmy család, akik 1317-ben kapták meg birtokként Hathalom pusztát. Ennek az ágnak az őse volt Hector, négy fia közül Péter viselte a Comes de Dalka (comes: nemes, ispán) nevet. Az 1700-as évek elején a birtokot a Nádasdy család kapta meg adományként. A Nádasdyaktól a Festeticsek vették meg, majd Batthyány Lajosnak, a kivégzett miniszterelnöknek az özvegye és gyermekei birtokolták. Az özvegy grófné itt halt meg, innen szállították holttestét a Batthyány-mauzóleumba.

A falu kis evangélikus közössége 1938/39-ben csatlakozott a mezőlaki missziói egyházközséghez. Addig Pápáról gondozták. Jelenleg a Mihályházi Evangélikus Társegyházközség szórványa. Havonta két alkalommal van istentisztelet a helyi református templomban, mivel a gyülekezetnek nincs saját épülete. Ezeken az alkalmakon mindig lelkes gyülekezet vesz részt.

A pápadereskei szórvány

Kicsi, régi település Pápától kb. 10 km-re. Első írásos említésében 1240-ben „Doroska” néven szerepel. A 18. század elején mindössze két nemesi család és számos nem nemes lakta, a településen református iskola működött egy tanítóval. A dákai szórványgyülekezettel együtt Pápadereske evangélikussága 1938/39-ben csatlakozott a mezőlaki missziói egyházközséghez, addig Pápáról gondozták. Szintén a Mihályházi Evangélikus Társegyházközség szórványa. Évente három alkalommal: karácsony, húsvét és pünkösd ünnepének 2. napján van úrvacsorai istentisztelet a helyi református templomban.

Egyházmegye
Adatok
8514 Mezőlak, Arany János u. 2.
Lelkész(ek): 
Máthé Csaba Levente helyettes lelkész
Felügyelő: 
Mezőlak - Némethné Léránt Klára
Mihályháza - Pulay Gyula
Nagyacsád - Makker Dénesné
Telefon: 
89/340-055
Email cím: 
mezolak@lutheran.hu
Kapcsolódó galéria