Új építkező korszak

A régi templomnak nemcsak építésével, belső változtatásaival, hanem annak fenntartásával is egyre több gond akadt. 1897-ben a gyülekezet arra a döntésre jutott, hogy Stetka Péter építész tervei alapján új templomot építtet. A régiből csak az alapok maradtak meg, és az északi fal egy része. A tornyot is teljesen újjáépítették. A régi berendezésből csak az oltár, a szószék és az orgona maradtak.

Nagy Sándor volt ekkor a gyülekezet lelkésze 1878-tól 1931-ig. Később esperes is lett. Ő vezette át a gyülekezetet a 20. századba. Nagyot változott nemcsak az idő, hanem a gyülekezet is. Nagy Sándor adataiból tudjuk, hogy az öt évtized alatt 8297 gyermek született, évi átlagban 165, 6091 gyülekezeti tag halt meg, évi átlagban 121, 1925 pár kötött házasságot, évi átlagban 38, 4602 konfirmandusa volt, és évi átlagban 92 hittanos gyermek volt. Ezek igen elgondolkoztató adatok az erősödésről. A gyülekezet lélekszáma megközelítette a hatezret, tehát a nagy és erős gyülekezetek közé tartozott. Szolgálati idejében szorgalmazta Alsóság és Mihályfa önállósulását, ami 1931-ben meg is történt.

Ebben az időben épült meg az új templom is. Nagy Endre, a lelkész fia írt egy családtörténetet. Ebben írja le, amit valószínűleg édesapjától hallott: „a templom padlószintje 60 cm-rel magasabb lett a réginél, a templom belsejét ennyivel feltöltötték földdel, és a templombelső magassága a mennyezetig közel egy méterrel magasabb lett a réginél, a templom körül is jócskán feltöltötték a talaj szintjét.” Ezt más úgy írja le, hogy a templom egyik „megbocsáthatatlan hibája, hogy nem gondoskodtak arról, hogy a 10-15 lépésnyire amúgy is elfuvarozandó magaslatból a térség feltöltessék, s ezzel aránylagosan a templom és torony fala egy méterrel megemeltessék, hanem meghagyták azon az alacsony színvonalon, amelyben azelőtt volt.” Az építés körül tehát vita folyhatott.

De a templom felépült, és azt 1897. november 21-én Gyurátz Ferenc püspök fel is szentelte. „Lélekemelő beszédben üdvözölte az egybegyűlt híveket, és szívhez szóló ékes beszédben kötötte a lelkére a gyülekezetnek, hogy a templom alatti sírboltban nyugvó ősök példájára rendületlenül hívei maradjanak az egyháznak, és buzgón látogassák Isten hajlékát.”

Nagy Sándor az építő lelkészek közé tartozott. Még az új templom építése előtt, 1892-ban új parókiát épített a gyülekezet, a harmadikat. 1911-ben a templom új Angster orgonát is kapott. Iskola is épült az Árpád utcában 1909-ben. – A filiák is épültek, Alsóságon, Sömjénben, Kemenesszentmártonban, Tokorcson, Mihályfán iskolák és tanítólakások, Mihályfán templom is épült. 1925-ben pótolta a gyülekezet a világháborúban elvesztett harangjait is, Kapi Béla püspök két új harangot szentelt fel. 1929-ben mind az evangélikus, mind a katolikus templom tornyába órát szereltek a község pénzén. Ebben az időben (pontos adatokat nem tudunk) a gyülekezet felügyelője Koltai Vidos Dániel volt.