Unlimited Web HostingFree Drupal ThemesTemplate Sales

Celldömölk

Celldömölki Evangélikus Egyházközség
Celldömölki evangélikus templom (2)

Próbás évek

III. Károly említett rendelete jelezte a vihar közeledtét 1731-ben. Ez a rendelet kemenesalja környékével kapcsolatban jelent meg, és elrendelte, hogy Nemesdömölk kivételével a kemenesaljai részben minden templomot vissza kell foglalni. 1732-ben az első kísérlet még nem sikerült, az evangélikusok ellenálltak. A vármegyei helytartótanács ezután körlevélben idézte meg a prédikátorokat Szombathelyre. A környék és az egyházmegye két nagy alakja ment el a tárgyalásra a prédikátorok helyett: Ostffy Mihály és Vidos Miklós. Hosszú tárgyalás után belátták, hogy nem tudnak semmit tenni a királyi rendelet ellen. Az alispán szállt ki mindenhová, és Ostffy jelenlétében kapták meg a katolikusok a templomok kulcsait. Viszont: „a lelkészek és tanítók sem jószágvesztéssel, sem másnemű bántalmakkal nem lakoltak”. De hivatalukat elvesztették.

Érdemes ebben a történetben a károsult gyülekezeteket felsorolni: Mesteri, Asszonyfa, Boba, Csönge, Gencs, Gérce, Hőgyész, Izsákfa, Kissomlyó, Kocs, Miske, Mihályfa, Magasi, Simonyi, Sömjén, Szentmárton, Szergény és Vönöck. 18 gyülekezet vesztette el templomát és istentisztelethez való jogát. Ezzel az 1695-ben újjászervezett kemenesaljai egyházmegyét 1732-ig szinte teljesen szétzilálták, csak egy gyülekezet maradt meg, a nemesdömölki.

De Nemesdömölk helyzete is visszás lett. Egyrészt artikuláris hely, csak itt szabad nyilvános istentiszteletet tartani. Másrészt az alsósági gyülekezet filiája volt, s most „csak iskolával, mesterrel és deszkából épült kápolnával rendelkezik.” Nem maradt más hátra, mint régen: szabad ég alatt végezték az istentiszteleteket. Miskei Ádám lelkész később így emlékezik vissza erre: „a nagy ünnepekre sűrűbben összegyűlendő nép, mivel a hely szűkebb volt, minthogy őket befogadta volna, kényszerült az elég tágas temetőben hallgatni a szent beszédet nagy fáradságára és kellemetlenségére, különösen a szónokoknak.”

Amikor Miskeit Szentmártonból elűzték, (akkori szokás szerint!) magával vitte azt a keresztelési anyakönyvet, amelyet ő 1729 óta vezetett. Most Nemesdömölkre is magával hozta, és itt Tóth Sipkovics társával együtt vezették ezzel a címmel: „A szent keresztségben részesült újszülötteknek anyakönyve, névjegyzéke. Megkezdett a nemesdömölki artikuláris eklézsiában Nagytiszteletű Tóth István úrnak, az ekklézsia újjászervezőjének lelkipásztori szolgálata idején, a Kegyelem Urának 1733. esztendejében.” Ettől kezdődött tehát itt az anyakönyvezés.

A gyülekezet 1732-ben meghívta Tóth Sipkovics Istvánt, aki 1706-ban Fűztőn, majd 1725-től Dabronyban volt tanító. 1732-ben már 50 éves volt Bedy szerint. Még ebben az évben paplakot építettek neki az iskola mellett, ez volt az első paplak.

Az artikuláris helynek is megvoltak a nehézségei. A vármegye úgy értelmezte a rendeletet, hogy csak istentiszteletet szabad tartani és úrvacsorát osztani, keresztelni, esketni, temetni nem volt szabad. Megint Ostffy Mihálynak és Vidos Miklósnak kellett Bécsbe utaznia, hogy ezt a lehetetlen helyzetet enyhítsék. Ezen felül még azt is vállalták, meggyőzik a felsőbbséget: a megnövekedett hitélet biztosítására még egy lelkészre van szükség.

Így kerülhetett most ide Miskei Ádám. „1733-ban Szentháromság utolsó vasárnapján engem is az egyházba rendeltek, engem már előbb is hívtak márciusban, hogy a közös szertartásoknak eleget tehessünk, annál inkább, mivel a hívek annyira felszaporodtak.” Neki épült a második paplak 1758-ban.

1735-ben Tóth Sipkovics Homokbödögére került. Elengedésének egyetlen oka volt. Egyikük sem tudott németül igét hirdetni, pedig ekkor már a nagy területről összejött emberek ezt is igényelték. Miskei még hat évig egyedül dolgozott, nem akadt német igehirdető. 1743-ban került ide Wittenbergből Kis Zsigmond, aki a német istentiszteleteket végezni tudta. Ők ketten építették fel az első artikuláris templomot 1744-ben.

Egyházmegye
Vas
Adatok
9500 Celldömölk, Ostffy Mihály tér 4.
Lelkész(ek): 
Rác Dénes
Rác Dénesné Megyaszai Enikő
Felügyelő: 
Bakó László
Telefon: 
95/420–058
Email cím: 
celldomolk@lutheran.hu
Önállósulásának éve: 
1671. 1681-től artikuláris gyülekezet
Anyakönyveit vezeti: 
1733-tól
Kapcsolódó galéria