Mentünk, láttunk...visszamennénk.

Noha egyetlen esőfelhő sem érkezett felénk, és a meteorológusok is nagy meleget jósoltak, mi útnak indultunk a rekkenő, izzasztó 37-fokos nyári napsütésben.

A légkondícionált autóbuszban (ahol 25 fok körül mozgott a levegő) kifelé pillantva figyeltük a zöld tájat, az út mellett legelő marhákat, birkákat, lovakat, s közben egymás társaságát kerestük. Daloltunk, beszélgettünk, nevetgéltünk.

Odaérkezvén rögtön a tízórai elfogyasztásával foglalatoskodtunk, majd előzetes egyeztetés alapján a Dottora való felszállás következett, melynek segítségével hamarabb bejárhattuk a város nevezetességeit, s melyet lakóink nagyon élveztek.
délután lementünk a Balaton partra, ahol fagyiztunk, jégkását eszegettünk. A játszótérre is lementünk, ahol hintázni is tudtunk. A szökőkútnál figyeltük a víz játékát, majd csatlakoztunk egy kis mártózásra mi is.

A sétányon figyeltük a hattyúk vonulását a vízben, az óriás hajókat a parton sorakozva.

A pihenés után ismét megéheztünk kicsit, s az uzsonna következett, melyet a Johanneum konyhatündérei készítettek a mentálosok segítségével az útra. Kaptunk paradicsomot, banánt, szendvicset, ásványvizeket....el voltunk látva.

Uzsonna után hazaindultunk, de még Sümegen a várnál megálltunk egy kis frissítő italra, kávéra....

Szerencsésen hazaérkeztünk...este nem kellett senkit sem ringatni.

Elfáradtunk, de csudajó volt. Jó itthon, de visszamennénk.