Családi hittanos nap pünkösdhétfőn

Kvízekkel, zenével, akadályversennyel, kézműves foglalkozásokkal várjuk pünkösdhétfőn az istentisztelet után a családi és baráti csapatokat. A jókedv garantált! A foglalkozások mellett ebéddel is várjuk gyülekezeti tagjainkat!

Az ünnepi istentiszteletek rendje:

Június 8. vasárnap 9 óra pünkösdi istentisztelet, 18 órakor istentisztelet

Június 9. hétfő 9 óra családi jellegű istentisztelet, utána családi nap

Mindennek és mindenkinek kell, hogy legyen születés napja. Emberek esetében ezt így is mondjuk, de sok esetben arról is megemlékezünk, amikor egy új házat, templomot, iskolát először “birtokba vettek” a lelkes építők vagy építtetők. Ez az egyház életében sincsen másképp. A keresztyénség az egészen korai időktől kezdve megünnepli azt a napot, amikor az egyház-hajó útnak indult a népek tengerén ötven nappal húsvét ünnepe, vagyis a feltámadás után. A Krisztusban új életet nyert tanítványok elindulnak, hogy elvigyék az evangéliumot a Föld végső határáig, elindulnak, hogy minden népet tanítvánnyá tegyenek. De ahogy a Mester monda, ezen az úton nem maradnak egyedül, hiszen Ő elküldte a Szentlelket, a Másik Pártfogót, hogy támogassa őket, hogy velük legyen.  Ezen az ünnepen arra emlékezik a keresztyénség szerte a világban, hogy akkor, ott Jeruzsálembe szelet kapott az egyház a vitorlájába, mely azóta is szakadatlanul fúj, és élettel tölti meg az egyházat, közösségeinket, gyülekezeteinket.

Ugyanakkor pünkösd nemcsak a nagy egyház ünnepe, hanem egészen személyes ünnep is. Pünkösd annak a csodája, amikor az Isten, a Szent, találkozik az emberrel, és a találkozás után már ketten mennek együtt. Beszélgetnek, és egyre őszintébbek lesznek egymással, egyre belsőségesebb lesz a kapcsolatuk. Pünkösd arról is beszél, hogy mi is részesei lehetünk ennek a találkozásnak. Pünkösd arra a csodára irányítja a figyelmet, hogy a keresztyén egyház életében bekövetkeznek csodálatos események, így pünkösd is, az ember életében is végbe mehet. Arról beszél, hogy mindnyájan átélhetjük a találkozást és az elhívást, és mindnyájan erőt meríthetünk, Szelet kaphatunk ebből a találkozásból. Arról beszél, hogy ha találkoztunk az életet adó víz forrásával, Jézus Krisztussal, akkor ő nem hagy bennünket egyedül, sőt minket is tanítvánnyá tesz, hogy vigyük az Ő hírét a föld végső határig.