Gyülekezetépítés Szombathelyen
2016-07-19 Az oltártól oltárig zajló szolgálat képe gyülekezeti munkánkat alapvetően határozza meg. A százhúsz éves szombathelyi evangélikus templom oltárától indulva kis körútra invitáljuk az olvasót, amely során gyülekezetünk épülését és életét igyekszünk bemutatni. - olvasható a Híd magazinban Gregersen-Labossa György tollából.
Forrás: http://uj.evangelikus.hu/
Tudatosan írunk épülést és nem építést, mert Nyugat-Dunántúlon az emberek, ha házat építenek, akkor azt mondják: épülök. Kettős áthallása is van ennek, hisz az épülés szóban benne rejlik annak elismerése, hogy a falak emelkedése és a boldog befejezés nem csak az építkezőn múlik. A gyülekezetépülés kifejezés pedig annak felismerése, hogy a Szentháromság Isten akarata nélkül hiába fáradoznak az építők (Zsolt 127). Ha fáradozunk, és Isten dicsőségére tesszük, ami a dolgunk, akkor bizalommal várhatjuk, hogy az egyén és a közösség áldott lesz, a gyülekezet pedig egy hitbeli, lelki, testi épülés szent műhelyévé nemesül.
Innovatívan hitvallásos alatt pedig azt értjük, hogy az egyetemes és apostoli egyház lokalitásaként Szombathelyen a lutheri reformátori örökséghez szilárdan ragaszkodva, de a nekünk adott lehetőségeket és kreatív emberek karizmáit felhasználva éljük mindennapjainkat.
Az istentisztelet mint a megfeszített és feltámadott Krisztussal való találkozás legvalószínűbb alkalma
Egyházunk megszentelt helye az, ahol rendszeresen hangzik Isten élő igéje, és a gyülekezeti tagok a szentségekkel rendben élnek. A XX-XXI. század európai gondolkodását az ateizmus uralja. Ebben a közegben az egyházi és minden más közösség is erodálódik, így nagy lehetőség előtt állhatunk, ha az élő és ható evangélium hűséges tolmácsolóiként gyülekezeteinkre mint missziós erőforrásokra tekintünk. Az igehirdetés biblikus és hitvallásos tartalmáért („Az egyetlen, amit prédikálj: a kereszt bölcsessége!” – Luther) hétről hétre meg kell küzdeni. Friedrich von Bodelschwingh az itáliai forróságban egy pályaudvaron felfigyelt a rikkancs hangjára: Aqua fresca! Elgondolkodott és rájött, hogy íme, az igehirdető feladata: friss forrásból, az élet vizéből meríteni és rikkancsként kínálni. Eszünkbe juthat az antik mondás: „tiszta forrásból tiszta víz fakad”. A keresztyén embernek, ha tovább akarja adni az életet, akkor újra és újra a forráshoz (ad fontes) kell térnie még az árral és mocsokkal szemben úszva is. A gyülekezet így lehet a tiszta és élő víz kútja.
A liturgikus megújulás mint innováció
Téves, de annál népszerűbb teológiai gondolat, miszerint evangélikus istentiszteletünk gazdagodása valójában katolizáló hatású és múltba forduló jelenség. Hisszük, hogy szombathelyi megújult istentiszteleti életünk innovatív, mert teológiailag helyére került az úrvacsora, és szakítottunk az évszázadok alatt a szentséghez köthető deformálódott és botrányos gyakorlatokkal.
Az istentisztelet zeneileg gazdagabb lett, Isten olvasott igéje nagyobb hangsúlyt kapott, az istentiszteleti önkéntesség előtérbe került a „one man show” jelleggel szemben. Innovatív, mert ökumenikusabb, és a liturgia mint aranygyűrű foglalja keretbe az igehirdetés drágakövét, vagyis erősödik az istentiszteleti teológia jelentősége, amely gazdaggá tesz és megóv a túlzott szubjektivitástól, egyéni kegyességi elhajlásoktól.
Olyan új istentiszteleti formákat rendszeresítettünk, amelyek a tiszta forráshoz való úton új impulzusokat adnak. Például: húsvét hajnali istentisztelet, családi istentisztelet, vesperások, új áhítatformák, Tamás-mise stb. Innovatív, mert a szimbólumrendszer fejődött a liturgikus öltözetek és liturgikus mozdulatok kapcsán. Innovatív, mert az együtt szolgáló lelkészek fraternitása erősödött.
Gyakorta mentségként hangzik, hogy nagyvárosi keretek között könnyű gazdag istentiszteleti életet élni. Valójában a gazdagodás apró lépései még a legkisebb szórványban élő közösség életében is elérhetők némi önképzéssel és akarattal.
Mindezt azért tartjuk fontosnak megosztani az olvasóval, mert hisszük és valljuk, hogy a gazdagodó gyülekezeti épülés eredője az istentiszteleti életben és az oltárnál keresendő. Minél intenzívebben éljük át a Krisztussal való találkozás megrendítő, ugyanakkor szolgálatra felszabadító élményét, annál inkább kapunk lehetőségeket és erőt missziós, diakóniai és oktatási feladatainkhoz.
Rendszerszemléletű szolgálat
A gyülekezetünk területén zajló munkát három nagy csoportra oszthatjuk. Egyrészt a hagyományos gyülekezeti életre, amely a lelkészi szolgálat köré csoportosuló gazdag önkéntes munkát jelenti. Másrészt az intézményekben zajló munkát kell kiemelnünk, harmadrészt pedig a gyülekezeti élet támogatására formálódott civilszervezeteket. Minden összefügg mindennel, és egymást erősítik a munkaágak. A gazdasági életben ezt rendszerszemléletnek hívják, a közös cél elérése érdekében különböző formákat és erőforrásokat mozgósítunk. A mi közös célunk világos: Isten országa épüljön köreinkben.
A gyülekezet Isten tulajdona, folyamatos gondviselő és teremtő munkájának helyi műhelye, ahol a megváltás ereje működik és az ott élő keresztyének Isten munkatársai, akik mindent megkapnak az Úrtól, hogy jól sáfárkodjanak. Kölcsönbe kapjuk a templomot, az iskolát, a diakóniát, a javakat és az emberi erőforrást is. A sátán persze nagy erőkkel igyekszik bomlasztani, de a naponkénti megtérés és a bűnbocsánat ereje, Krisztus uralkodása és kegyelme által még romon is virág (Reményik) hajt, holt vizek is élettel telhetnek meg.
Az istentiszteleti önkéntesség a kiindulópontja minden önkéntes munkának. Ebből a szolgálati területből nőhet ki minden más önkéntes tevékenység, azon a biztos alapon állva, hogy hétről hétre részesei lehetnek az úrvacsorai közösségnek. Többféle önkéntesképzést szerveztünk gyülekezeti tagjainknak. Ilyen volt a Kapu program, majd pályázati úton önkéntes pontot létesítettünk a lelkészi hivatalban, és a közérdekű önkéntesség városi programjában is aktívan részt veszünk. Megteremtettük a formális önkéntesség kereteit, így minden önkéntes szerződik és önkéntes program keretében végzi munkáját.
A gyülekezet önkéntes csoportjai és munkaágai: a tízéves férfikör, nőegylet, Vox Savariae kórus, liturgikus kórus, johannita elsősegélynyújtók, diakóniai csoport, házi csoport, ifjúsági csoport, cserkészet, Y’SMen Club, bibliaórai közösségek. Gyülekezeti tagjaink rendszeresen részt vesznek a presbitereknek és a gyülekezeti munkatársaknak szóló képzéseken. A gyülekezeti élet fókuszában a lelkészi, papi szolgálat áll, de elkötelezett vezetők nélkül a sokrétű szolgálat elképzelhetetlen. A presbiterek szinte mindegyike valamilyen fontos szakterület ismerője, vagy az önkéntes munka aktív résztvevője.
Intézményi szolgálat
A rendszerváltozás után egyházunk előtt megnyíltak a lehetőségek, hogy a templom falain kívül társadalmi szerepet vállaljon, szemléletet formáljon, és hitvallásos alapon innovatív missziós vállalkozásokba kezdjen.
Diakóniánk alapját az évtizedes önkéntes diakóniai munka adja. 1999-ben a presbitérium bátor döntése nyomán jött létre a szeretetotthon, amely 2004-ben kiegészült egy önkormányzattól átvett intézménnyel, és azóta Szombathelyi Evangélikus Diakóniai Központ néven működik. 2015-ben elindult az intézményhez kapcsolódva a családi napközik szolgálata, amely bölcsődés korú gyermekeket lát el.
A diakónia nem csak idősek és demensek ellátását jelenti. A családi napközik elterjedése, a fogyatékosok integrálása, a migránsok ellátása és beillesztése, a hajléktalanokkal való foglalkozás, nevelőszülői hálózatok szervezése stb. a modern diakónia alapkövei. Nem beszélve arról, hogy az ellátottakon keresztül családok és emberek ezreit segítjük azzal, hogy vállukról olyan súlyos terhet veszünk le, ami saját életük normális mederben tartását támogatja. Fontos elem az önkéntesség, amely során gyülekezeti tagok látogatják a lakókat, iskolások jönnek műsorokkal vagy éppen sétálni és beszélgetni a lakókkal. Fontos küldetésünk van a dolgozóink lelki támogatása területén is.
Templom és iskola
2006-ban bezárásra ítéltetett egy önkormányzati iskola, amelyet gyülekezetünk megmentett. Egyházunk támogatásával 2007 szeptemberében az új tanévet a kb. százhetvenöt gyermek és húsz régi-új tanár ünnepi keretek között az evangélikus templomban kezdhette meg. Mára új épülettömbbel, a megújult régi épülettel, új sportpályával és 2016 szeptemberétől közel 400 diákkal és 40 tanárral, évről évre egyre nagyobb arányú evangélikus tanulólétszámmal kezdheti a tanévet a Reményik.
Az iskola művészeti oktatást is végez, és újabb fejlesztések elé néz. Fontos alapelve gyülekezeti életünknek, miszerint a gyülekezetnek van iskolája és nem az iskolának gyülekezete. Az iskola a római katolikus iskolától a Waldorf szemléletű iskoláig terjedő kínálati listán éppen középen található, hiszen keresztyén és nemzeti értékrendjével, ugyanakkor a modern pedagógia módszereire nyitottan végzi oktató-nevelő munkáját. Az iskola evangélikus tanulói és tanárai rendszeres szolgálók a gyülekezeti alkalmakon, és fontos építőkövei a szolgálati ágaknak.
A szülői körből gyakran kerülnek ki felnőtt konfirmandusaink, megnőtt a hittanosok, a konfirmandusok száma, és a vasárnaponkénti családi istentiszteletet látogató családok látványa szívet melengető. Az iskola élete kapcsolódik a diakóniához és a gyülekezet területén zajló komplex evangélikus élet egyik hajtóerejét nyújtja.
Intézményeink összességében közel százharminc embernek adnak munkát és biztos megélhetést.
Civilszervezetek a gyülekezeti élet szolgálatában
Ha oltártól indul ki a szolgálatunk, akkor bátran beszélhetünk civil kurázsi helyett keresztyén kurázsiról. A civil törvény hatálya alá tartozó karitatív vagy egyházi szervezeteket össze kell fogni. Szombathelyen három alapítvány és egy egyesület együttműködése nyújt erős támogatást missziós céljaink eléréséhez és a közjó ügyéért való fáradozásunk támogatásához. Az alapítványok és egyesületek vezetői, illetve kurátorok az igehallgató és úrvacsorázó körből kerülnek ki.
Vigyázunk arra is, hogy civilszervezeteink lehetőleg valamely országos és nemzetközi szervezethez tartozzanak, így állandó inspiráció alatt állnak. A Soter Evangélikus Egyesület KIE-csoportként működik, míg a Johannita csoport a Johannita Segítőszolgálat helyi csoportja. Diakóniai alapítványunk pedig az evangélikus diakóniához kötődik. A Soter az ifjúsági munkára koncentrál, és komoly, közösségépítő pályázatokat bonyolít. A Johannita kör a johannita szellemiséget hivatott képviselni, például az iskolai elsősegélynyújtás kapcsán. A Templomért Alapítvány forrást gyűjt egyházi épületeink megújításához. Az iskola alapítványa a szülői mecenatúra karbantartására szolgál, és elsősorban iskolai programok és fejlesztések támogatására szerveződött. A Szeretetszolgálatért Alapítvány hagyományosan támogatja az intézményi diakóniát, az iskolai diakóniát (például hátrányos helyzetű gyerekek étkeztetése, mentálhigiénés fejlesztő foglalkozások finanszírozása, fejlesztő eszközök vásárlása), ugyanakkor saját projekteket is indít, mint a bohócdoktor szolgálata a kórházban és diakóniai intézményekben, vagy a gyógynövénykert felépítése.
A keresztyén kurázsi azt jelenti, hogy használom a fundraising és a pályázati források adta lehetőségeket, profizmusra törekszem, és szemléletet formálok a misszió céljaira.
Az adománygyűjtés megint csak ősi egyházi cselekedet, és a diakóniával áll szoros összefüggésben. Akinek több adatott, ad annak, aki hiányt szenved. A gyülekezet, az alapítvány vagy a diakónia pedig vállalja, hogy összegyűjti és szétosztja. Ez is az istentiszteleten kezdődik. Az önkéntesek az úrvacsorai ének alatt kosarakkal összegyűjtik az adományt, majd az oltárhoz viszik, ahol hálát adunk, hogy adhattunk. A kisgyermek, aki adománygyűjtő önkéntesként a családi istentiszteleten szolgál, megtanulja, hogy mindene Isten ajándéka, és a gyülekezetet minden körülmény között támogatni lehet és kell. Lelkipásztori feladat, de a liturgia is segít abban, hogy megértse az adakozó: a hála jele, hogy adhat az egyház javára. Ez persze minden nem pénzben kifejezhető támogatásra és munkára is igaz. Ettől persze nagyon fontos az adományok megköszönése, átlátható felhasználása és az adományozók rendszeres informálása.
Nyilvánosság
Nyitott ajtók – hirdeti az evangélikus magazin a helyi tévé havi műsorában és a Credo rádió kéthetente jelentkező műsorában. A nyilvánosság legfontosabb eszköze az első evangélikus kisközösségi rádió, amely 2015 augusztusa óta sugároz Szombathelyen (www.credoradio.hu). A rádiót a gyülekezet üzemelteti az egyetem korábbi stúdiójából. Célunk az egyházi missziós műsorok mellett a város javát is szolgálni érdekes és informatív műsorokkal. A nyilvánosság másik fontos eszköze a honlapcsoport, amely a www.szombathely-lutheran.hu weblap köré csoportosul és munkaáganként nyújt információt az érdeklődőknek.
Oltártól oltárig
A gyülekezet tagsága koncentrikus körök rajzaként is felfogható. A gyülekezeti élet középpontjában az Egyház Ura áll, aki mindenkit hív és vár. Hozzá legközelebb állnak a gyülekezeti szolgálók, a rendszeres templomba járók, úrvacsorázók. Kicsit távolabb a még kevésbé aktív gyülekezeti tagok, majd a tágabb kör a minket körbevevő világ. Rajtunk keresztül Krisztus mindenkire hatni akar, megtérésre hív, és a feladatunk, hogy gyülekezeti életünkkel a velünk kapcsolatba kerülő embernek Krisztus tanúi legyünk. Tesszük ezt sok gyengeséggel és mulasztással együtt, bízva az egyház Ura kegyelmében és bocsánatában.