20. születésnapját ünnepelte a lajoskomáromi fúvószenekar
2014-08-22 A Lajoskomáromi Evangélikus Fúvószenekar 2014. augusztus 19-én, fennállásának 20. évfordulóján ünnepi koncertet adott a lajoskomáromi evangélikus templomban.
Az ünnepi eseményen a szépszámú közönség mellett jelen voltak a német zenebarátok is Plochingenből és Mössingenből. A német testvérek a húsz esztendő alatt folyamatosan támogatták a zenekart önkéntes munkájukkal. Az ünnepségen részt vett Soltész Kálmán, aki tíz esztendőn keresztül karmesterként szolgált az együttes élén. A hangversenyen Szebik Attila és Decmann Erzsébet vezényelt. Az ünnepi koncerten részt vett Gregersen-Labossa György lelkész is, akinek nyomtatásban is megjelent köszöntő sorait alábbiakban olvashatjuk.
A későbbiekben a CredoRadio részletesen beszámol az ünnepségről. A csatolt hang a koncerten elhangzott, Kálmán Attila által komponált darab ősbemutatójának egyik számát tartalmazza. A mű címe: Happy
"Harsonákkal és kürtzengéssel ujjongjatok a király, az Úr előtt!"( Psalm 98, 6)
„Kezek evangéliuma” Lajoskomáromban kürtzengéssel és harsonákkal
Szeretem az egyházi fúvószenét. Szeretem, mert egyedien evangélikus, és az istentiszteletünket gazdaggá és emelkedetté teszi. Ki tudja e hazában, hogy az egyházi fúvószene gyökereit a herrnhuti közösség történetében kell keresni a 18. században? Igen, Szászország e kicsiny pontján, ahol lassan háromszáz éve -Zinzendorf gróf szellemi és hitbeli örököseként - állhatatosan készítik a bibliaolvasó Útmutatót, amelyet milliókkal együtt naponta kezünkbe veszünk és olvasunk. Persze az igazi áttörést majd száz évvel később Eduard Kuhlo, és az ő nyomdokain járva fia, Johannes Kuhlo lelkész működése hozta meg, aki a katonai zenére használt rezes hangszereket a misszió és diakónia szolgálatába állította: korál feldolgozásokat játszottak, és egyházi ünnepeken, istentiszteleteken, kórházakban, árvaházakban zenéltek. Johannes Kuhlo mozgalmat indított, majd ennek nyomán sorra alakultak az egyházi zenélő közösségek. Egyházi mozgalom volt ez, tehát mozgásba lendültek emberek és gyülekezetek, új hitvalló közösségek és baráti társaságok formálódtak. Ma közel hatvanezer felnőtt, sok fiatal és gyermek tartozik a Németországot behálózó „angyali zenével” szolgáló együttesekbe. Johannes Kuhlot az egyház Ura a német diakónia egyik fellegvárába, Béthelbe rendelte, ahol a lelkész a diakónusok kezébe adta a harsonát, trombitát vagy éppen tubát. Kezek evangéliuma kürtzengéssel és harsonákkal! Micsoda lehetőség és micsoda szolgálat!
Lajoskomáromban diakónia, gyülekezet és kürtzengés húsz éve összetartozik. A takaros faluban -ahol a sváb hagyományok a zsigerekben élnek tovább -, íme, a zenélés e módja az élet szerves része lett. Különösen fontos erről azért is megemlékezni, mert magyarhoni evangélikus egyházunkban nincs igazi hagyománya a templomi fúvószenének. Ez összefügghet a zeneoktatás statikus formáival, de oka lehet a templomi zenéről alkotott egysíkú gondolkodásunk is, miszerint a templomi éneket orgonával vagy harmóniummal illendő kísérni. Miközben templomaink legtöbbjében az orgonák kedvesen szólnak ugyan, de komolyabb hangzásra nem igen alkalmasak, tehát különösen helye volna a fúvószene adta ünnepélyesség és „királyi hangzás” elterjedésének.
A lajoskomáromi evangélikusok gyülekezeti életébe beépült a fúvószene, még a templombelsőt is átalakították, hogy méltó helye legyen a zenekarnak. Az itt élők értékelik zenekarukat, amely egyfajta zenélő missziót végez egyházunk számos rendezvényén és istentiszteletén. A szeptemberi diakónia napja szinte elképzelhetetlen a lajoskomáromi fúvósok szolgálata nélkül, de több johannita istentiszteleten is fújtak már mindenki nagy megelégedésére. Kórustalálkozók, kerületi napok, országos rendezvények állandó meghívottja a zenekar. Ki ne emlékezne a sárvári Vasi Gusztáv Adolf Hálaadó Napra, amikor a vár történelmi falai között ezer ember ajkán csendült fel trombiták és harsonák kíséretével egyházunk himnusza és a sanctus? Felemelő és áldott alkalmak ezek! Mindez igazi istentiszteleti és gyülekezeti önkéntes munka gyümölcse, amely önképzésen alapul.
A magyarhoni evangélikusság kisebbségi sorban él, ezért minden olyat, ami hitelesen evangélikus, kívánatos volna mozgalommá tenni! Tamás-mise, egyházi fúvószene, Bach-kantáták, gazdag istentiszteleti formák, és még sorolhatnánk értékeinket, amelyekre épülhet egyházunk szolgálata és megújulása.
Lajoskomáromban a kezek evangéliumát, azaz a diakóniát és gyülekezeti munkát kürtzengéssel és harsonákkal végzik. Isten éltesse a zenekart és a gyülekezetet!
Gregersen-Labossa György
evangélikus lelkész Szombathely