Gércei anyaegyház

Vas megyében a Kemenesalján, a 84-es főút mellett elhelyezkedő település, amelynek első okleveles említése 1300 előttről származik. Középkori katolikus templomának neve: Szent Kereszt felmagasztalása. A település területe 1130 hektár, lakosságának összlétszáma 1196.

Egyházi „adataink csak később vannak róla, s hol a káldi, hol pedig a miskei gyülekezettel találjuk egyesülve. 1642-ben péntekfalvi Pallér Annának házassági pere volt elszökött férjével, gércei Hagy Mihállyal, s a nő kívánságára el is választották őket. Kelemenecz Tamást 1654-ben gércei és káldi lelkésznek avatták fel. Musay püspök 1661-ben nem említi Gércét az anyagyülekezetek között, míg Káldot és Miskét igen. A gyászévtizedben az 1680. évi tanúvallomás szerint volt evangélikus lelkész Gércén is. 1695-ben Asbóth János esperes külön gyülekezetnek mondja, de 1696-ban mégis Miskével közösen akarnak lelkészt hívni, s azon vitatkoznak, hogy melyik faluban legyen a lelkész lakása. 1696-ban Horváth György volt a tanítója”, s 1725-ben Horváth Ferenc a lelkésze. „A gércei templomot is 1732-ben foglalták el, s lelkészük Horváth Ferenc, aki ekkor Miskén lakott, Nemescsóra költözött, hol saját házában halt meg. A szintén elűzött gércei tanító ekkor Lacsni Famelici Márton volt.”

Innen a század végéig – a türelmi rendelet utáni időig – nincs adatunk a gyülekezetről. Egy jegyzőkönyv szerint 1791-ben „keletkezett, amikor iskolai tanítói állomást rendezvén meghívá (a gyülekezet) Kolontáry Andrást, kinek lakásul és iskola termül Csoknyai György házát és pajtáját alakították át, és használták 10 ft évi bérért 5 éven át.” 1792-ben az épületeik számára szükséges „fundusért” a vármegyéhez folyamodtak. 1794-ben a megyétől birtokhozzájárulás címén valóban telket kaptak, elkezdődött a lelkészlakás, illetve az akkori tanítólakás építése.

De még ennek az évnek decemberében letették a templom alapkövét is. A következő év a templom felépítésével telt, 1796. mennybemenetel ünnepén (május 5.) szentelték fel a csonkatornyú templomot. „Az 1795-ben épült torony először csonkán maradt,” később, 1800-ban készült el. „1798-ban a gondnokok: Pécz Gergely és Kocsi Ádám, valamint Krokker István Pinkafőn megvettek egy faoltárt szószékkel 30 frt-ért. Jelenleg ebből csak a régi oltárkép van meg, a templomban az oltártól balra, a papi pad fölött látható. Az utolsó vacsorát ábrázolja.”

Az eredeti oltár tehát fából készült, a jelenlegi szószékoltár már téglából épült, rajta Sinkó Pál egyetemi tanár által 1906-ban megfestett Gecsemáné-kerti jelenet látható. A templom mai kiképzését, átépítését Geschrey Sámuel tervei alapján végezték el 1840 körül. A templomnak két kőoszlopon síkfödémes fa orgonakarzata van. 1863-ból származik a vörös márvány keresztelőkútja.

Az emlékezet szerint a kehely még gótikus emlékeink egyike. „Ez a gótikus kehely azonban sokkal régebbi eredetű. Stílusa és nemesformája a 15. század végére és a 16. század elejére helyezi.” Németh István kispéci lelkész ajándéka a gércei evangélikus egyháznak.

A templom ablakait (a teremtés, a bűnbeesés, Jézus születése és Jézus a kereszten) Lehoczky György üvegfestményei ékesítik.

Miután a templom és a lelkészlak készen voltak, 1801-ben tanítólakást építettek. Ezekben az esztendőkben a gyülekezet felügyelője ostffyasszonyfai Vidos Mihály volt, aki a gyülekezetet mindenben támogatta, halála után 400 Ft-ot hagyott a gyülekezetre. A felügyelői szolgálatban őt pósfai Tulok Antal, aki „16 évi fáradságos hivataloskodása, betegeskedése miatt” lemondott, majd őt Sigmond Mihály követte. Szolgálata idejében Bécsújhelyen harangot öntettek, s miután ez megrepedt, 1819-ben Sopronban újraöntették.

Mindeddig a gércei gyülekezet Celldömölkhöz (Nemesdömölkhöz) tartozott, mint annak fiókegyháza. 1802-ben tette meg az első lépést az önállóság felé.

1802-től a gyülekezet lelkésze Hubert Pál, aki azelőtt celldömölki segédlelkész volt. Őt Szakál Sándor követte helyettesként (1846–1850), majd Harsányi Sándor szolgált segédlelkészi minőségben (1850-től), 1858-ban Zalaistvándról Szakál János lelkészt iktatta be Tóth János kemenesaljai esperes. Az egyházi anyakönyvezés 1802-ben indult.

„Isk. tanítói voltak Kolontáry András 11 évig Kovács András fél évig, Pőcz Mihály 6 évig, Timia István 14 évig, Baki Mihály 5 évig, Udvardi József 26 évig, Bognár Samu 16 évig”.

Az 1853-as névtár szerint a gyülekezethez 576 „tiszta magyar” tag tartozott. Az 1903. névtár szerint a lelkész Szabó Sámuel, a felügyelő Hrabovszky Mór, a tanítók pedig Cseri Ferenc és Beyer Ede voltak. A gyülekezet összlélekszáma Miskével, Sótonnyal, Gyertyánossal, Nyőgérrel és Beiczcel (filiájával és szórványaival) 1030 volt, ebből a tanulók létszáma 170 volt. A tanuló gyermekek a gyülekezetnek több mint 10 %-a. Az 1913-as névtár adatai pedig ezek: lelkész még Szabó Sámuel, a felügyelő is Hrabovszky Mór, a tanító egyedül Cseri Ferenc, a másik tanítói állás üres. Vásárosmiskén a másodtanító (csak ennek nevét olvassuk) Sümegi István. A szórványok: Bejcz, Hegyhátgyertyános, Nyőgér és Sótony. A lélekszámot ez a névtár nem adja meg. De ezek az adatok mutatják, hogy Gérce a 19. században az erős gyülekezetek közé tartozott.

A 20. század nagyobb eseményei: 1932-ben új lelkészlakás és iskola épült. Ugyanebben az évben a gyülekezet egy új Angster-orgonát vásárolt a templomban. Ezt az orgonát 1976-ban villamosították, majd 1981-ben a harangozás villamosítását vezették be. 1983-ban a templomot kerítéssel vették körül. A következő évben a templom cserepezését kellett kicserélni. 1984-ben pedig a templomot kívülről renoválták, belülről pedig újrafestették.

A 20. század 30-as éveitől itt is megindult a belmissziói, evangelizációs munka Túrmezei (Belák) János lelkész szolgálatával, aki nemcsak gyülekezetében, hanem sok helyen végzett ilyen munkát. Gyülekezetében is elevenedést jelentett szolgálata. Ekkor indult az egyesületi élet is. A leányegyesületről jegyzőkönyvek is maradtak fenn. 1933-ban például csak ennek az egyesületnek 25 rendes és 2 pártoló tagja volt. Az ifjúsági és a leányegyesület szolgálatokat is vállalt, színdarabokat adtak elő. „A karácsonyfa ünnepélyen a gyermekek szeretetcsomagokat kaptak az egyesülettől.”

Túrmezei János szolgálata után egészen 2000-ig az alább felsorolt helyettes lelkészek szolgáltak: dr. Ferdinánd István, Benkő Béla, Solymár Gábor, Koczor György, Horváth Ferenc. 2000-től az Erdélyből áttelepült Harcsár Sándor végzi a lelkészi szolgálatot.