A gyülekezetek története

A település földrajzi elhelyezkedése és a kezdetek

Uraiújfalu a Rába folyó bal partján, a Rábától 3 km-re fekvő kis Vas megyei település. Szomszéd községei a Rábán innen: Nick, Vámoscsalád, Vasegerszeg és Jákfa, a Rábán túl: Ostffyasszonyfa és Kenyeri.

Uraiújfalu mint település nagy múltra tekint vissza. Már a rómaiak idejében is lakott hely volt. Ezt bizonyítják a faluvégi kavicsgödörben talált épületmaradványok. A rómaiak idejéből és a honfoglalás korából egyéb leletek is kerültek elő. (Bronz karperecek, borostyánkő nyakékek, kisebb agyagedények, olajmécses stb.)

Dr. Keszei Pál: Terra Jaak című tanulmányából megállapítható, hogy a település eredete a honfoglalás idejére vagy közvetlenül a honfoglalás utáni időre nyúlik vissza. Legősibb községnév Uraj, későbbiekben Újfalu és Szentivánfa. Dr. Keszei Pál előbb említett tanulmányában kiemeli, az, hogy Koppányé vagy valamelyik törzsfőé volt-e a település, nem állapítható meg, de Uraj település alapítója minden valószínűség szerint törzsfő, nemzetségfő vagy rangos család feje volt. Uraj mindezek alapján az első szálláshelyek közé tartozik, és Uraj település már a Jákok megjelenése előtt létezett.

Payr Sándor egyháztörténetírónk szerint: „Urai-Újfalu az előnevét onnan vette, hogy ezt a földet, melyet 1221-ben az ősi Ják vagy Gyák nemzetség kapott birtokul, és amelyen később egy új falu épült, Uraj földjének nevezték. Régi jegyzőkönyveink csak Újfalunak nevezik minden előnév nélkül.”