Enesei társegyház

Enesének kezdetben iskolája sem volt, Bezire jártak át a gyerekek. Saját tanítói állását 1849-ben szervezték. Itt munkálkodott Németh György, Tömböl Sámuel, Tima Ferenc, Plevniczky Pál. 1860–1895 között Hetvényi István töltötte be a tanítói és a bezi–enesei gyülekezet jegyzői tisztét. 1864-ben épült a tanítólak és a tanterem.

1937-ben az iskola tantermében egy falba épített oltárt helyeztek el. Az oltár felavatását D. Kapi Béla püspök végezte. Vasárnap és az ünnepnapok délutánjain a tanító tartott könyörgést. Minden hónap első vasárnapján pedig Beziről jött át a lelkész, és ő végezte az istentisztelet szolgálatát. A hívők száma ekkor 100-120 fő volt.

Az 1950-es évek elején a gyülekezet egy tagja, Eőry Mihály telket adományozott a gyülekezetnek, melyre Gősi Sándor gondnok vezetésével templomot építettek. Az épületet Sándy Gyula tervezte. A templomot 1952-ben szentelte fel Túróczy Zoltán püspök, torony nélküli volt, a templomkertben álló faállványon függő haranggal harangoztak. A templomhoz 1998-ban épült torony. Az ezredfordulóra az enesei leánygyülekezet társgyülekezetté vált, s a településre beköltöző evangélikusok számának köszönhetően nagysága közel 250 főre emelkedett.