Unlimited Web HostingFree Drupal ThemesTemplate Sales

Győr-Ménfőcsanak

Győr-Ménfőcsanaki Evangélikus Egyházközség
Győr-Ménfőcsanak, templom

Az önállósodás felé templommal

Az államosítás miatt egyre bizonytalanabb lett a helyzet a tekintetben, vajon meddig tarthatja a gyülekezet az iskola-imaházban alkalmait. Egy 1949-es jegyzőkönyvi feljegyzés arról tanúskodik, hogy a gyülekezet részéről egyre nagyobb igény jelentkezett arra, hogy rendszeresen legyenek Ménfőcsanakon istentiszteletek nemcsak a hivatalban lévő kántortanító, hanem a lelkész szolgálatával is. Ezt a kívánságot az akkori nagybaráti lelkész, Kiss Samu felé tolmácsolta a gyülekezet, de a szomszédos Győrszemere felé is: „Tárgyalta továbbá a közgyűlés a gyülekezet azon kívánságát, hogy a győrszemerei nagytiszteletű úr is havonta egyszer szintén átjöjjön, mivel a ménfői hívek mint külbirtokosok Szemerére 28 q kenyérgabonát fizetnek, s ezért lelkészi ellenszolgáltatást kérnek. Szerintük itt sok az aratnivaló, de kevés a munkás, mert a nagytiszteletű úr eddig egy évben csak kétszer jött át istentiszteletet tartani.”

A templomépítés gondolata azonban már jóval korábban napirenden volt. 1941 decemberében kalandos körülmények között, egy éjszaka leforgása alatt sikerül a gyülekezetnek templomépítésre is alkalmas telket vásárolnia: „...1941. december 20-án a gyülekezet megvette a ménfői 424. sz. telekkönyvi betétben felvett 1600 öl ingatlant 6.500 pengő vételárért. A megvétel annyira sürgős volt, Czeiter András és Mózes Márton a gyülekezet vezetőségének két tagja az éjjeli órákban kereste fel a tanítót azért, hogy mit tegyenek. A telek központi fekvésű, a legalkalmasabb templomépítésre. Mások is meg akarták venni, reggelig nem lehetett várni a vétellel. A foglalóra szükséges összeget kölcsönözte a tanító úr. A baj az volt, hogy nem volt meg a vételhez szükséges felsőbb egyházhatósági hozzájárulás. Megállapodtak abban, hogy még az éjszaka folyamán megveszik a telket, le is foglalózzák, a tanító pedig megígérte, hogy másnap ajánlott levélben bejelenti az esperes úrnak a helyzetet, és kéri, szíveskedjék utólag az engedélyt megadni. Postafordultával meg is jött a kért hozzájárulás és a dicséret a gyors eljárásért.” A helyiek elmondása szerint a telek valamikor a Bezerédi család birtokához tartozott.

Ettől az időponttól kezdve a ménfőiek határozott célja lett a templom felépítése, melyért komoly áldozatokat is hoztak. Erről tanúskodik az a zárszámadó jelentés, mely 1948-ban a templomalap pénztári naplójának állását 1335 Ft 80 fillérben állapítja meg. Ezt az összeget már téglavásárlásra fordították.

Érdekes esemény és a településre mai napig jellemző ökumenikus nyitottságot bizonyítja, hogy a templom építését tervező és az arra gyűjtő evangélikusok a ménfői római katolikus templom építését is támogatták. 1948 februárjában a közgyűlés „a ménfői rk. templom építéséhez anyagi segítség ajánlatát határozza el (…) úgy, hogy ev. híveinknél gyűjtést rendezünk, melyet katolikus és egy ev. egyháztag fog végezni...” Ugyanezen év júliusában Kiss Samu lelkész egy istentiszteleten olvassa fel a római katolikusoktól érkezett levelet. Ebben a 4020 forintos adományért, valamint kézi napszám és fuvar által nyújtott segítségért mondanak köszönetet.

Az evangélikus templom építése az 1953-ban Nagybarátira került Laborczi Zoltán lelkész szervezése és irányítása alatt indult meg. 1954 januárjában úgy határoz a vezetőség, hogy „minden hónap első vasárnapján áldozati vasárnap legyen, amikor is offertóriumot kell tartani a templomépítés céljára.”8 A lelkész leírása szerint három terv is készült, mire a helyi tanács és az egyház vezetősége is jóváhagyta.

Ekkor már 1956-ot írunk. Június 9-én még Vető Lajos és Dezséry László püspökök tesznek látogatást a gyülekezetnél. Laborczi Zoltán lelkész így emlékszik erre az alkalomra: „1956 júniusában még a két püspök is lejött, hogy a gyülekezet tagjait lebeszélje szándékukról, de hiába (…) Éveken át patthelyzet állt fenn, de közben titokban minden pénzünkön építőanyagot vettünk, amit a gazdák padlásain, pincéiben rejtettünk el.” Végül sikerült a harmadik, Káldi Barna építész által készített templomtervet véglegesíteni és elfogadtatni. 1957. március 17-én már Túróczy Zoltán püspök „ünnepélyes istentisztelet keretében az első kapavágással […] Isten nevében” indította el az építkezést. Az alapkőletétel ünnepére szeptember 15-én került sor, szintén az ő szolgálatával.

Az alapkőletétel és a templom építésének kezdete közé esik D. Kapi Béla püspök 1957. április 2-i halála. A püspök úgy rendelkezett, hogy püspöki szolgálatának 20 éves jubileumára a körmendi gyülekezettől ajándékba kapott oltárképet (mely irodája falát díszítette) halála után valamelyik templomépítő gyülekezet kapja. A festmény így került a Kapi család adományaként a ménfői evangélikus templom oltárára.Laborczi Zoltán lelkész így írja le Kapi Béla püspök emlékének és a ménfőcsanaki templom építésének összefonódását: „Kapi Béla halálának alkalmából Foltin Brunó sopronbánfalvai lelkész azt az indítványt tette, hogy a ménfőcsanaki templomot, melynek építése Kapi Béla halálával szinte egy időben kezdődött meg, tegyük Kapi Béla emlékére emelt templomnak. Ez lenne az egyház népének hálája Isten felé Kapi Béla áldott szolgálatáért. […] Foltin Brunó lelkész kéri, hogy [..] adjanak koszorúmegváltás címén adományt a Kapi Béla-emlék- templomra.” A gyülekezet így tekintett már akkor, és így tekint a mai napig templomára.

Az élet különleges fintora, hogy a Kapi püspök emlékére emelt templom felszentelésekor az elhunyt neve el sem hangozhatott az ünnepségen. A templom felszentelését 1960. június 12-én, Szentháromság ünnepén tartották. Az alapkőletétel óta eltelt három év alatt az elnyomó politikai hatalomnak sikerült átrendeznie az egyház vezetését. Túróczy püspököt lemondatták, helyét Vető Lajos vette át. Ő azonban a ménfői templom felszentelésén betegsége miatt nem tudott részt venni. Ezért Káldy Zoltán püspök végezte a szolgálatot. A politikai és egyházi légkör ekkor már olyan súlyos volt, hogy az „ünnepen a püspök megtiltotta Laborczi Zoltán gyülekezeti lelkésznek, hogy megemlítse Kapi Béla püspök nevét.”

10 évvel a templom felszentelése után, 1970. június 7-én került sor az orgona felszentelésére. A hangszert Trajtler Gábor lelkész, orgonaművész tervei alapján Ádám József szombathelyi orgona-építő mester építette.

Egyházmegye
Adatok
9012 Győr-Ménfőcsanak, Győri út 119.
Lelkész(ek): 
Dr. Percze Sándor
Felügyelő: 
Tóth Péter
Telefon: 
96/449–311
Önállósulásának éve: 
2006
Anyakönyveit vezeti: 
2006-tól
Kapcsolódó galéria