Lelkészek, tanítók, elöljárók

Lelkészek
Székesfehérvár lelkészei: Németh Károly (1869–1877), Gáncs Jenő (1877–1916), Gáncs Aladár (1916–1925), Irányi Kamill (1925–1945), Nagy Tibor helyettes lelkész, majd lelkész (1945–1984), Bencze András segédlelkész, majd lelkész (1984–1986; 1986−),
Segédlelkészek Székesfehérváron: Gáncs Aladár (1915–1916), Kovács Gyula (1934–1936), Mátis István (1936–1937), Gádor András (1937–1939), Teke Zsigmond (1939–1941) Madocsai Miklós (1953–1954), Varga Árpád (1954–1955), Zsigmondy Árpád (1955–1958), Völgyes Pál (1958–1959), Szelényi Zoltán (1959–1960), Bencze András (1984–1986). Szebik Károly (1999–2001), Süller Zsolt (2001–20005), Ments Orsolya (2005–2006), Körmendy Petra Kornélia beosztott lelkész (2006–2007), Pethő Judit beosztott lelkész (2009−)

Fehérvárcsurgó lelkészei a 17. században és a 18. század elején: Hartzi (?), Tóth (?), Miszlai István, Födémesi György (?−1686−1696−?), Nemeskéri Orbán Pétert (1700-as évek elején). (Később Várpalota, majd Székesfehérvár filiája, lelkészeket l. ott!)

Tanítók

Székesfehérváron: N.N. (1860–1862), Poszpisl Károly (1863–1865), Németh Károly (később lelkész, 1866–1867), Glatz Károly (segédtanító, ?–1871), Németh Károly lelkészként (1871–1872. február 2-ig.) (Az iskola ekkor bezár. 1879. szept. 1-jén indult újra az oktatás). Gáncs Jenő lelkészként (1879–1889), Mendelényi Ede (1889–1893), Hacker János (1893–1894) (Az iskola ekkor végleg bezárt.)

Fehérvárcsurgói tanítók: Az első tanító neve nem ismert. Három személy családneve merült fel ekkor: Hima, Ferenczi és Kebeley. Németh Zsigmond (1845–1855), Varga Sándor (1855–1857), Zathureczky Lajos (1858–1878), Pandur Pál (1878), Kápli Sándor (1878), Pöntör István (1879–1897), Tóth Dániel (1898. július–1906), Gömbös Sándor (1906–1929), Tóth Aladár (1829–1836), Kovács Sándor (1936–1939), Szakáts Dezső (1939–1940), Bozsoki László (1941–1942), (!), Hetlinger Pál (1946 –1948)

Felügyelők

Székesfehérvár felügyelői: Grunau János (1869–1872), dr. Leman János (1873–1881), Fekete Pál (1889–1894), Procopius Pál (1894–1901), dr. Hattyuffy Dezső (1901–1913), dr. Kail Antal (1914–1922), Kőhler Jenő (1922–1932), Nedeczky Griebsch Viktor (1932–1938), Hajicsek Gyula (1938–1942), Nedeczky Griebsch Viktor (1942–1950), ifj. Hoffer Ferenc (1954–1973), Csermák Kálmán (1973–1983) Somfai Aladár (1983–1986), Dr. Molnár Gyula (1986–1998), Falussy Ferencné (1998 –2005), Kiss László (2006–)
Másodfelügyelők: dr. Nosz Gyula (1916–1917), Kalmár László (1917–1922), dr. Petrik Zoltán (1922–1926), dr. Hajicsek Gyula (1926–1942), Lux Lajos (1942–1945), ifj. Hoffer Ferenc (1945–1952), Csitkey István (1952–1960), Csermák Kálmán (?–1973), Ambrus Gyula (1986–1992)

Tiszteletbeli felügyelők: Procopius Pál (1901–?), dr. Hajicsek Gyula (?), Kőhler Jenő (?), Lux Lajos (1945–?), dr. Molnár Gyula (1998–200436)

Gondnokok: Thomay Mihály (1856-ban), Flögel Ede37(1856-ban38), Thomai József39(?–1870) Fekete János (1870–1872), Fekete Pál (1873–1881), Hornyánszky Ágoston (1889–1894), Róth Márton (1895–1898), dr. Burchard Bélaváry Rezső főgondnok (1899–1908), Kalmár László házfelügyelő gondnok (1899–1903), Kalmár László (1904–1916), Kirner László (1917–1920), id. Hoffer Ferenc (1920–193840), Karsay János (1938–1941), Korcsek Pál (1941–1942), id. Hoffer Ferenc (?–1944), Csitkey István (1944–1952), Grábner János (1952–1973), Szabó József (1973–1979), Somfai Aladár (1979 –1983), Simon László (1983–1998), Baranyi József (1998–)

Kovács Eleonóra

A szerző a székesfehérvári anyaegyház történetének megírásához korábban megjelent könyvét (A székesfehérvári evangélikus gyülekezet története. ACTA-Közlemények II.Alba Civitas Történeti Alapítvány, Székesfehérvár, 2005.), a fehérvárcsurgói leányegyház történetének elkészítéséhez Bányai Béla várpalotai lelkész dolgozatát használta forrásanyagként.)