Templomaink

Öregtemplom

Az állami hatóság 1783 júliusában engedélyezte egy közös rendeltetésű templom építését a lutheránus egyházközség számára, ennek terveit Neumayer Jakab kőművesmester készítette el, és Grossmann József bírálta felül.

A munkálatok 1784 áprilisában kezdődtek, 1785 februárjában már a belső simító munkák zajlottak. A templom felszentelésére 1785 novemberében került sor.

A templom 29,5 m hosszú, 21,8 m széles, magassága 10,5 m. Az épület hossztengelye megközelítőleg észak–déli irányú, belső tere háromhajós, hatszakaszos csarnoktér. A térlefedést (mennyezet) kétszintes pillérek hordják. Tornya nincs, a türelmi rendelet akkor ennek építését még nem engedélyezte. Később ez a korlátozás megszűnt, de a torony építésére nem került sor. A templom belső magassága és a tetőszerkezet rendkívül magas torony építését kívánta volna meg. Egy ilyen méretű torony építési költsége megfelelt volna egy új templom anyagi szükségleteinek. Ezért egyházközségünk vezetése az utóbbi megoldást választva a 20. század közepén Nádorvárosban új templomot építtetett.

A templom berendezési tárgyai értékesek. A szószékoltár Budáról került Győrbe. Az eredeti oltárkép ismeretlen olasz festő alkotása volt, melyet 1871-ben cseréltek ki. A képet Petőfi Sándor rokona és jó barátja, Orlai Petrich Soma festette. A festmény a Getsemáné-kertben haláltusáját vívó Jézust ábrázolja.
Az oltár kegytárgyai ezüstből készültek. A gyertyatartók páronként 1693-ban, 1715-ben és 1728-ban, a feszület pedig 1718-ban. Mária Terézia tiltó intézkedései idején Német Sámuel lelkész özvegye mentette meg ezeket az elkobzástól, tudomásunk szerint elásták őket. Az első keresztelőkút fából készült. A jelenlegi kút Georg Stefan adománya. A vörös márványból faragott talapzaton nyugvó medencét harang formájú díszes fedél takarja, és Jézus keresztelését ábrázoló bronzszobor koronázza.

Bronzból készültek a templomtér szép csillárai. A hagyomány szerint ezeket a 17. században Hollandiában öntötték. A mai napig gyertyák világítanak bennük.

A templom első orgonája Bécsből származott. 1791-ben Müller Eberhardtné Lehner Erzsébet új orgonát adományozott. A hangszert többször átalakították, 1836-ban Richter Antal tervei szerint Frauber János építette át. 1885-ben bővítették. A jelenlegi 1926-ban épült, hazai viszonylatban egyedülálló, „Cézár-típusú” orgona. A 20. század utolsó éveiben teljesen átalakítva hatalmas költséggel újult meg. Az átalakítások során mindig meghagyták az 1791-ből származó aranyozott homlokzatát. A modern szerkezetű hatalmas orgona jól illeszkedik a templom belsejéhez.

A padok fenyőfából készültek, egyidősek a templommal. Győri mesterek munkái.

A templom megépítése óta nem sokat változott. Komoly veszélybe egyszer került: a francia hadvezetés1809-ben hadászati meggondolásból elrendelte a lebontását, az épület azonban szerencsés módon megmenekült. A szerényebb méretű, újabb sekrestyét 1871-ben Schlichter Lajos tervezte.