Új lehetőségek

Az 1980-as évektől rejtetten érlelődő, majd hirtelen bekövetkezett politikai fordulat Szombathelyen is nagy átalakulást hozott. De ez csak módosította a több mint 80 ezer lakosú, 1990-től megyei jogú város vezetőségével fenntartott viszonylag jó kapcsolatot.

Fehér Károly másfél évtizedes szombathelyi lelkészi szolgálata az 1981. május 24-i beiktatással kezdődött. Ugyanakkor a vasi egyházmegye esperese lett 1990. évi lemondásáig. A felügyelői tisztséget 1986-ig Kováts Viktor, 1988 decemberétől 1997 áprilisáig Sümegi István mérnök töltötte be. Az egyházfenntartási járulékot általában 600 gyülekezeti tag fizette.

Ebben az időszakban tovább erősödött a városban – személyes kapcsolatok révén – az ökumenikus együttműködés. 1984-ben a Lutheránus Világszövetség világtalálkozójára küldöttség utazott Budapestre. Négy külföldi vendéget fogadtak itthon, gyönyörű kézimunkákat kaptak ajándékba. Határon túli kapcsolatok is létesültek (burgenlandi, német, svéd, svájci).

1984/85-ben a Szombathelyen elsőként presbiterré választott két nőtagja a gyülekezetnek új oltárterítőket adományozott. 1987-ben érvénybe lépett az új agenda. Sok gondot okozott az orgona rossz állapota és a kántorprobléma. Jelentősen bővült a diakóniai csoport tevékenysége.

1990-ben újra megkezdődött az iskolai hitoktatás. Élénkült az ifjúság részvétele a gyülekezeti életben. A konfirmandusok fehér ruhát kaptak. 1992-ben Bozzay László ny. tanár alapítványt tett jól tanuló egyetemi és főiskolai diákok megsegítésére „Tanulmányi alapítvány” néven.

1991-ben elkészült a templom előcsarnokában a második világháború hősi halottainak és az 1944–1957 közötti évek áldozatainak emléktáblája.

A lelkész folyamatosan tájékoztatta a presbitériumot a zsinati tárgyalásokról, és megtörtént az időszerű változtatások bevezetése. Az államosított ingatlanok visszaszerzésére nem volt törvényes lehetőség, mert korábban eladta a városi tanács az ingatlanokat.

Az épületek felújítása sürgető feladattá vált. 1980-ben elkészült a templom állapotának felmérése. A következő években a toronysisak, a palatető és a homlokzat tatarozása folyt. 1990-ben teljes villamos felújítás zajlott, és a lelkészlak gombamentesítése, cserepezése. 1993-tól következett a kápolna fedélszékének felújítása, a tanácsterem parkettázása és festése, a fűtések korszerűsítése, a harangok elektromos működtetése, a toronyóra javítása. 1995 júniusától októberéig a budapesti Synthese Kft. képzőművész munkatársai restaurálták a műemléki védettségű templombelső eklektikus díszítőfestését. A dokumentáció szerint csak egy-egy kicsiny részletben lehetett helyreállítani az eredeti 1896-os állapotot, ezért az 1948-as átfestés szerint végezték el a konzerválást és a festést. A felsorolt munkálatok óriási anyagi megterhelést jelentettek az egyházközségnek, de a hívek áldozatkészségéből és külső segítséggel elő lehetett teremteni a pénzügyi fedezetet. 1995-ben alapítvány jött létre „A 100 éves szombathelyi evangélikus templomért” néven. 1996 augusztusában, a templom felszentelésének centenáriumán örömteli ünnepi istentisztelettel, kiállítással emlékezett a gyülekezet küzdelmes múltjára.

1996. szeptember 1-jétől Fehér Károly lelkész nyugalomba vonult, feleségével elköltözött Székesfehérvárra. A presbitérium először meghívással kívánta betölteni a lelkészi állást, majd a sikertelen próbálkozás után elhalasztotta a választást. D. Szebik Imre püspök átmeneti megoldásként segédlelkészt rendelt ki Szombathelyre Gregersen-Labossa György személyében, aki Pintér János ny. orosházi esperes, mint helyettes lelkész irányításával végezte szolgálatát. 1997 márciusában a presbitérium egyhangúan eldöntötte, hogy G. Labossa Györgyöt hívja meg parókus lelkésznek, amint letette a lelkészvizsgát.