Vadászüllés

Vadászüllés (Wadas-Üllés, Vadasüllés, Vadász-Ülés) települést gyakran Bucsfa (Brecfa, Bucsfalva) településsel együtt említik, mivel nagyon közel álltak egymáshoz. Ott terült el, ahol ma Boba és Nemeskocs községek közös temetője van. Az ülés, szállás összetételű helységnevek kunszállások, települések voltak, és egész bizonyos, hogy Vadászüllés is a Boba környékén 1250−1260 között letelepedett kunoknak köszönhette létezését. Az első ismert róla szóló oklevél mint templomos, papos helységet említi.

A népes helység 1683-ban lett a törökdúlás áldozata, mert mint lakott hely nem szerepel többé, csak, mint „praedium: Bucsfalva aliter Vadasülés” (Bucsfalva vagy Vadászüllés pusztája). Jelenleg egy dűlő őrzi nevét és emlékét a bobai és kocsi közös határban. Temploma még a 19. század végén is jó karban volt ahhoz képest, hogy végigélte a török dúlásait. Papja azonban nem volt, az 1800-as évek végéig alkalmanként a sági plébános járt át misézni.

Részlet Schacchi, vasvári prépost 1713. évben kelt egyházlátogatási jegyzőkönyvéből: „Boba templomának tornya, mely Kocs és Boba között valamikor Vadászüllés temploma volt, és most a két község egyházául szolgál, már régen összeomlott, de a belseje tisztességes állapotban van. Szentélye bolthajtásos, alja téglával kirakva, szószéke kőből, kórusa fából, oltárasztala szintén kőből. Felszerelése azonban már elkallódott vagy elromlott. Maradt még két kelyhe, egyik rézből, a másik aranyozott, azon kívül néhány vászonkendő és terítő. A plébánia-ház Bobán volt, és még hozzávaló földekről is hallunk.”

„A vadászülési templomnak csak a gödre van meg a kocs-bobai régi temetőben, ahol egykor Vadas-Ülés másként Bucsfalva helység létezett. Ez a templom az 1890-es években roskadozva ugyan, de még tető alatt állt, s roppant hasonlóságával a pórdömölki romra emlékeztetett. Vadászülésnek a 16. század végén történt elpusztulása után Kocs, Boba, Izsákfa lakóinak szolgált istenházául, mégpedig az 1730-as évekig az evangélikusoknak. De a régi vallás követői csak elenyészően kis számban éltek a kemenesi hitújítás középpontjának tekinthető Kocs-Boba környékén, s az elárvult vadászülési templomba mind ritkábban járt el misézni a – mondják – különben is köszvényes sági plébános. Végül egyáltalán nem járt el, s roskadozni kezdett a templom, mellyel nem törődött senki. Csak a rossz gazda: az idő. S ez a jelen század elejére teljesen befejezte történetét.” Az 1429-ben épült templom anyagából építették fel a nemeskocsi katolikus iskolát.