A sérsekszőlősi szórvány (egykori filia)

Sérsekszőlős (Sérsekszőllős) Tabtól északra 5 kilométer távolságra fekvő kisközség.

Zichy Antal földbirtokos 1908-ban földingatlant adományozott Zala községnek Szőllősön (Szőlősön) létesítendő evangélikus iskola építése céljára. A szőllősi lakosok erről önálló községgé alakulásuk alkalmával lemondtak. Ennek fejében Zala község az iskola építésére alkalmasabb telket vásárolt Szőllősön létesítendő iskola telkéül. Ezt azonban a község római katolikus többségű lakossága nem volt hajlandó evangélikus iskola építésére átengedni az 1920. július 25-től már Tab filiájává szerveződött gyülekezetnek. Végül Gyarmathy Ferenc tabi lelkész és Csermák Bálint gondnok közbenjárásával sikerült megoldást találni. 1923-ban új helyen − a Ledig Jánostól és Stickel Sebestyéntől ajándékba kapott telken − felépült az iskola és a tanítólakás, valamint berendezték iskola-imaházukat is. Az építkezést saját erőből végezték, nagy áldozatvállalás mellett. Egy-egy gyülekezeti tag 40-50 mázsa búzát fizetett az építkezésre, kivetés alapján.

Stickel Sebestyén gondnoksága alatt − 1925-ben − a kicsi, 35 családból álló gyülekezet az iskolára kis tornyot épített, mellé haranglábat állított, és ahhoz 173 kg-os harangot vásárolt. A harang felirata: „Dicsőség a magasságos mennyekben az Istennek, és e földön békesség, és az emberekhez jó akarat!”
A gyülekezetnek 1933-ban 173 tagja volt, Kuchen János lévita-tanító 56 gyermeket oktatott. 1940-ben 171-en voltak. Koltai (Kuchen) János tanító „elé” 32 gyermek járt.

A második világháború után négy család kivételével az egész gyülekezetet kitelepítették Németországba. Többségük a kitelepítéskor Bietigheim-Bissingenbe került. Ebből a „jó akaratú” gyülekezetből származott Reitinger Henrik, a bajor diakónia nemrég elhunyt elnöke is.

A kitelepítettekkel az egyházközség tartja a kapcsolatot. 1992 pünkösdjén rendezték meg a kitelepítettek hazai találkozóját, a „Heimattreffen”-t, 1993-ban pedig az egyházközségből látogatott el egy csoport Németországba rokonaihoz, egykori barátaihoz, hittestvéreihez. Az ottaniak többsége a magyar nyelvet még jól beszéli, és Istenbe vetett hitét, vallását megőrizte.

A kitelepedés következtében a gyülekezet megszűnt. Napjainkban 3 evangélikus család él a szórványtelepülésen.