A virágzás időszaka – 19. század

Az 1800-as évekből leginkább püspöklátogatások, ill. anyagi beruházások adatai maradtak fenn. 1813-ban látogatta meg a gyülekezetet Kis János szuperintendens. Ekkor Bükön 112, Lócson 17, Górban 8, Alsó-Szelestén pedig 6 család tartozott az evangélikus gyülekezethez. A szuperintendens 1822-ben ismét meglátogatta a bükieket. Ebben az évben a templomot is javították.

A templom a türelmi rendelet előírásai szerint nem utcafronton és torony nélkül épült. 1826-ban került sor arra, hogy az addig az udvaron épült haranglábon függő harang számára a gyülekezet tornyot építsen.

1830-ban ismét eljött a gyülekezetbe Kis János szuperintendens. Az ezt követő években okozott kárt a már említett többszöri tűzvész. Az 1837-es tűz hevétől a kisharang hangja megromlott, 1840-ben öntették újra. 1837-ben öntettek egy második, nagyobb harangot, amelyet 1856-ban öntettek újra, 1916-ban pedig felajánlották háborús célokra. A templomon a következő években végeztek javítási munkálatokat: 1850, 1871, 1877, 1880, 1884, 1892, 1897. 1847-ben Haubner Máté szuperintendens a gyülekezetbe látogatva ajánlotta, hogy a templomban kifüggesztett családi címereket vegyék le. Erre 1884-ben került sor. 1869-ben az orgonát javíttatta a gyülekezet.

1871-ben szükségessé vált, hogy másodtanítót is alkalmazzanak a gyülekezetben. Számára az iskolaépületben alakítottak ki lakrészt.

1880-ban egy özvegy földbirtokos asszony indítványozására megalakult a nőegylet, legalább 117 alapító taggal. A pénzalaphoz a tagok tehetségük szerint hozzájárultak. A fiókgyülekezetektől is nőegyletek alakulását kérték, eredménnyel. A nőegylet legfőbb céljai voltak: a templombelső felszerelésének bővítése, csinosítása, a szegény gyermekek segélyezése és a szegény gyülekezetek támogatása. Legfontosabb beszerzései voltak: az új orgona, a templomi csillárok, a templom festése és mázolása, ill. 1906-ban hozzájárultak az új iskola telkének megvásárlásához, és részt vállaltak az építési költségekből. Hozzájárultak a harangalaphoz, 1921-ben új sípokat vettek a háborúban elvittek helyére, és megjavíttatták az orgonát, márványtáblákat állíttattak a hősi halottaknak, ruhacsomagokkal és egyebekkel támogatták a szegényeket, oltárterítőket szereztek be, és villamosíttatták a templomot.

1884-ben a gyülekezet megalapította az önkéntes takarékmagtárat. Ennek célja a gyülekezet „rendes és rendkívüli terheinek” kifizetése volt a tagok által adományozott terményekből. Az iskola padlását használták magtárnak. 1934-ben felszámolták. Ebben az évben szereztek be új oltárképet, amely kevésbé értékes, mint az első volt. Az eredeti oltárkép ma a lócsi templomban látható.

1885-ben nagy ünnepe volt a gyülekezetnek: a templom építésének 100. évfordulója.1887-ben ismét javíttatták a kisharangot. 1892-ben új orgonát szerzett be a gyülekezet. Az ösküi evangélikus templomban találtak olyan orgonára, amelyről úgy ítélték, hogy méretében és hangzásában megfelelő a templomhoz. Az Angster cégtől rendelték meg. A régi orgonát a mérgesi gyülekezet templomának ajánlották fel.

1895-ben 32 alapító taggal megalakult a dalárda. Négy szólamban énekeltek, harmóniumot vásároltak maguknak. Sopron megyében a büki az első falusi dalkörök egyike volt. Évente több előadást szerveztek az ifjúsági egyesülettel közösen. Színdarabokat, operetteket adtak elő. 1937-ben 14 másik kórus részvételével szerveztek találkozót. Zászlójuk is volt. Az iskolák államosítása vetett véget az evangélikus dalárdának is.

1896-ban a gyülekezet híres szülötte, Gyurátz Ferenc püspök látogatott a gyülekezetbe. Erre az alkalomra tatarozták a templomot. Ebben az évben a temetőt bővítették és felszentelték. Gyurátz püspök ekkor még álló szülőházára emléktáblát készíttetett a gyülekezet. Ez az emléktábla ma a templom bejáratánál látható.