A gyülekezet utolsó másfél évszázada

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc Ajkán is változásokat hozott, ám ezek az ország más tájaihoz hasonlóan nem voltak tartósak.

A 19. század második felétől kezdve Lőrinte községből a családok elköltöztek, a 20. században teljesen elnéptelenedett a település. Elsősorban a csékúti filia lélekszáma növekedett ezzel.

1897-ben átépítették az ajkai lelkészlakot, és lecserélték a templomtetőt. Minden bizonnyal már a 19. század végén működött a nőegylet, amely igen áldásos munkát végzett a gyülekezet javára. Harangöntetés, templomfestetés, orgonaépítés és oltárépítés terén is látványosan gazdagították az egyházközséget. Működése a pártállami idők alatt kényszerűen szünetelt, majd az ezredfordulón indult újra, azóta is komoly eredményekkel.

1910. november 20-án szentelte fel Gyurátz Ferenc dunántúli püspök a pusztamiskei templomot, amely elsősorban Fodor Mihály tanító munkálkodása révén épült fel. 1912-ben felújították az ajkai parókiát, és pajtát építettek hozzá.

Az I. világháborúban sem a lelkész, sem a tanítók nem teljesítettek harctéri szolgálatot, az anyagyülekezet és a két filia egy-egy harangját vette igénybe az állam, és a gyülekezet 9500 korona értékben jegyzett hadikölcsönt. A harangok pótlása Pusztamiskén 1922-ben, Csékúton 1923-ban, Ajkán pedig 1930-ban történt meg. 1926-ban felújították a lelkészlakást, 1938-ban pedig a csékúti templomot.

A II. világháború alatt csak a csékúti tanító teljesített frontszolgálatot. A város környékén 1945. március 25-én haladt át a front, komoly kár nem esett egyik egyházi ingatlanban sem. A lelkész és a tanítók helyükön maradtak, politikailag teljes igazolást kaptak, és ellátták feladatukat.

1947 nyarán 32 felvidéki evangélikus családot telepítettek be az addig tiszta sváb római katolikus Magyarpolány községbe. 1948-ban – nem sokkal az államosítás előtt – a pusztamiskei filia felújította iskoláját és a tanítólakást.

Mátis István lelkészsége alatt Ajkán a parókia istállóját gyülekezeti teremmé építették át, elsősorban a téli istentiszteletek céljára. Csékúton is gyülekezeti terem épült.

Ajkán 1974-ben a parókiát a város elvette a gyülekezettől, városi múzeummá alakította, és helyette a templom másik oldalán, attól egy kicsit messzebb építtetett egy másikat. A református egyházközséggel ugyanezt tették. 1992-ben a gyülekezet használhatatlan állapotban visszakapta régi iskolaépületét. Ezt lebontották, és a kártalanítási összegből, valamint a gyülekezet erejéből 80 m2 alapterületű gyülekezeti termet építettek (kiszolgáló helyiségek nélkül).