A gyülekezet és a templom

A reformáció tanai és annak hatása gyorsan eljutottak Ajkára. 1661-ből való feljegyzésében Musay püspök említi, hogy már 1600-ban anyagyülekezet volt. A község eredeti helye nem a mai volt, hanem a Felajka nevű dűlőben, a mai vasútállomás felett terült el. Ez a település az 1600 utáni török harcokban elpusztult. Lakói részben a harcokban estek el, más részük elmenekült. A megmaradt és elmenekült lakosság később visszatért, és a város régi részén települtek le ismét. E fölé a település fölé emelkedik a templomdomb, ahol ma is áll templomunk. Az ajkai evangélikus templom ma ugyanazon a helyen áll, ahol egykoron a régi falu katolikus temploma állott. A középen fekvő templomdomb a település legmagasabb pontja. Közvetlenül körülötte régen temető volt, ahogyan az – a II. világháború alatti védelmi építkezések nyomán – kiderült. Így az evangélikus gyülekezet viszi tovább a település legrégibb egyházi hagyományait.

Az első ismert adat Ajka templomáról 1228-ból származik. A középkorban a mostani elődje katolikus szerzetesrendi templom volt. Ez a fából készített templom 1725-ben leégett. A templomban ma is őrzünk egy tabernákulumot, fából készített, díszített ún. kegytárgytartót. Valószínűleg ez a leégett templom egyetlen maradványa.

Az 1781-es türelmi rendelet nyomán a gyülekezetnek lehetősége nyílt kőtemplom építésére. Ekkor Rátz János volt a lelkész. Nagy áldozatkészséggel felépült a templom, és 1787-ben már birtokba is vette a gyülekezet. Ekkor még nem készülhetett el teljesen, legalábbis erre utal Tompos Balázs esperes 1789-es jegyzőkönyve: „Ajka. Ennek lelkipásztora, tisztelendő Rátz János dicséretesen forgolódik a szép tornyos templom építésében.” De az is lehet, hogy a torony épült 1789-ben a már három évvel korábban elkészült templomhoz. Mindenesetre forrásaink szerint erre az esztendőre az épület minden része állt.

Ma is ebben a formájában használja a gyülekezet. Késő barokk stílusú, egyszerű, majdhogynem puritán külsejű. Hossza tíz öl, szélessége öt öl. Téglalap alapját a torony négyzetes formája egészíti ki. Tetejét sokáig zsindely fedte, melyet 1923-ban cseréltek palára. A főbejárat a torony földszintjén található. A toronysisak korábban díszes, bádogozott volt, valószínűleg fölépültétől kezdve. Többször újrabádogozták, majd 1949-ben – feltételezhetően takarékossági okokból – lecserélték egyszerű betonsüvegre. A toronyba 1801-ben két harang került. Az I. világháború alatt az egyiket hadicélokra elvitték, ennek pótlása 1930-ban történt meg, majd 1944-ben újra elvitték az egyiket, ennek a pótlására 1973-ban került sor. A nagyharang 312, a kisebb pedig 170 font súlyú. A harang villamosítása 1973–1974-ben történt meg.

A templom ajtaján belépve először egy kis előtérbe jutunk, majd innen a téglalap alakú templomtérbe. Mennyezete fakazettás, ami Észak-Dunántúlon nagy ritkaság. A 20. század eleje óta kék, piros és sárga színű. Közepén, két kazettán egy-egy felirat található. Az egyik az építés évét jelöli meg 1786-ban és a festetését 1800-ban, a másik pedig annak az emlékét őrzi, hogy a nőegylet 1937-ben renováltatta és festette a templombelsőt. Karzat csak három fal mentén húzódik, a hátsó falat nem éri el. Súlyát 1978-óta az addigi vastagabb betonoszlopok helyett karcsúbb vasoszlopok tartják. A bejárat fölött áll az orgona. Laky József lelkészsége idején – valószínűleg 1825-ben – került ide az első, ami helyett 1876-ban újat építettek, majd 1910-ben felújították. Ezt 1933-ban cserélték le a nőegylet gyűjtéséből a maira, 1974-ben villamos fújtatóval látták el. A szószékoltár 1900-ban épült. A régi oltárkép az utolsó vacsorát ábrázolta, ez ma a gyülekezeti teremben van. A jelenlegi oltárkép Jézus imáját ábrázolja a Gecsemáné-kertben. A szószékoltártól balra 1937 óta vörös márványtábla őrzi az anyagyülekezet I. világháborús áldozatainak emlékét, jobbra pedig egy másik az eddigi lelkészek, felügyelők és más gyülekezeti tisztségviselők nevét sorolja fel. Ez a második 1996-ban került a helyére.

Isten nagy ajándéka az, hogy immár nyolc évszázada ugyanazon a helyen, és több mint két évszázada ugyanabban az épületben gyűlnek össze az ajkaiak Isten dicséretére. A hajlékot a gyülekezet büszkeséggel, tisztelettel és szeretettel tekinti otthonának.