A kezdetektől a reformációig

„Nincsenek arra vonatkozó adatok, hogy a község mikor keletkezett, de már a népvándorlás idején lakott volt a vidék. Ezt bizonyítja az a körülmény, hogy a község határában avar kori sírokat találtak.

Az első település a község mostani helyétől délkeletre volt. Ezt a tatárjárás feldúlta, és a későbbi település a község mostani területén történt.”

Ezt a feltevést erősítheti az 1331-ből hozott adat, a már említett Semyén emlék, elnevezés is. Itt ugyanis arról van szó, hogy a vasvári káptalan egy bizonyos ügyben vizsgálatot rendel el. S a vizsgálóbizottság találkozik: „...ita a nobilibus de Semjén... de Mihály...”: „tehát a semjéni és mihályi ismert, vagy előkelő, nemes emberekkel…”

Egy későbbi időből való levéltári feljegyzés Sopronból: 1428-ban a csornai konvent előtt Ostffy Gergely Molnári Péter fiait: Kelemen győri püspököt, Istvánt és Domokost összes birtokaiban, köztük „Semjén és Mihályfalva birtokaiban is” örökbe fogadja.

Vagyis: a régi település a tatárjárás után újjáépül, különböző családok birtokaivá lesz. Mesterházy Sándor alapos dolgozata ebben is irányadó.

Payr Sándor ezt írja: „Régi földesura a Kamondy család volt. 1630-ban pedig Dömölki Pálnénak, Ostffy Zsuzsannának volt itt birtoka. Aztán később telepedtek ide a Berzsenyi és Radó családok.”
Nagy Endre dolgozata is foglalkozik a kemenesaljai nemesi és birtokos családok történetével is. Ez azért fontos, mert éppen ezekkel a családokkal kapcsolatos a környék reformációjának története is. Én azonban csak utalok erre, és témámat a reformációval kapcsolatos tényekre szűkítem itt.