A legújabb szakasz

1953-ban Józsa Márton lelkész került ide, aki azelőtt többek között a fóti Mandák villában működő kántorképzőt is vezette, és a fóti gyülekezetben is szolgált Magyarországra kerülése után. 33 évig szolgált a gyülekezetben az evangélikus evangelizáció munkatársa, az ébredés szolgája. Igehirdetései máig feledhetetlenek, de Isten őt is megáldotta a gyakorlati dolgok megoldásához is „tálentummal”. Gazdag 33 esztendő volt.

„Első szerelme Tokorcs volt” – olvassuk. Mindjárt érkezése első éveiben elkezdte az itteni templom építését. Szomorú volt, hogy torony nem épülhetett, de a szép harangláb őt és a gyülekezetet is megvigasztalta. Mesteriben is szeretett volna templomot építtetni, de ne feledjük, az 50-es években ehhez nem lehetett engedélyt szerezni.

Celldömölkön lebontatta az 1892-ben épített nagyon vizes parókiát, és Berzsenyi Miklós felügyelő (lehet, hogy 1951-től töltötte be ezt a szolgálatot) tervei alapján új lelkészlakás épült 1965-ben. Ez volt a gyülekezet negyedik parókiája. A már említett ifjúsági teremben a kemenesaljai lelkészegyesület könyvtárát helyezte el, „mentendő” az ifjúsági termet. A temetőben pedig a gyülekezet ugyancsak Berzsenyi felügyelő tervei segítségével ravatalozót építtet. 1982-ben derült ki, hogy a merseváti templom bauxitcement felhasználásával épült, omlásveszély miatt teljesen újra kellett építeni. Józsa Márton ezután került nyugdíjba 1983-ban. „És még maradt energiája arra, hogy nyugdíjasként megépítse a siófoki gyülekezet templomát” – olvassuk a gyülekezet idézett történetében.

Nagy László volt az utóda (1985–1987), első lelkészházaspárként, Ferenczy Erzsébet lelkésznővel. Hozzá kapcsolódik a templom hangosítása, felújítása, az újmihályfalvi harang használatba vétele és Berzsenyi Dániel „nevének táblával megörökítése” a gyülekezetben. Később Nagy László a Magyar Rádió és Televízió munkatársa lett.

Bálint László és lelkészfelesége, Varsányi Vilma következtek 1987-től 1993-ig. Bálint Lászlót esperessé is választották. Nevéhez fűződik a templom már folyamatban lévő tatarozásának munkája, és az, hogy a fordulat után a parókián működő állami óvodából egyházi óvodát szervezett. A lelkészházaspár hamarosan Budapestre került, Bálint László váratlanul meghalt.

Sághy András 14 esztendeig (1993–2007) volt lelkész a gyülekezetben. Szolgálati éveiben több jelentős változás is történt. Felügyelő elnöktársa dr. Nagy János orvos volt. Ebben az időben segédlelkészről is tudunk, Szakos Csaba dolgozott a gyülekezetben, munkája nyomán az ifjúság élete új lendületet kapott. Kisegítő lelkészi szolgálatot végzett Zügn Tamás is.

A legnagyobb változás a Hajnalcsillag óvoda indulása volt. Ennek története régebbre nyúlik vissza. Az 1935-ben épült evangélikus ifjúsági háznak több funkciója is volt. Az ifjúsági találkozókon túl cserkészcsapat, sőt varróklub is működött benne. 1947-ben a vásárosmiskei evangélikus árvaház jogutódja lett, 20-21 leánygyermeknek adott otthont. Vezetői Bartos Piroska és Németh Júlia diakonissza nővérek voltak. Az árvaház az államosítás évében, 1951-ben megszűnt. Városi óvodaként 1957 óta van róla dokumentum. A fordulat után, mivel a gyülekezet iskoláját és egy tanítólakást is államosítottak – a kárpótlási folyamaton belül és az Országos Egyház segítségével – a gyülekezet a Koptik Odó utca 4.-ben kapott lehetőséget új egyházi óvoda indítására. A folyamat levezetésének, az új létesítmény létrehozásának Sághy András lelkész volt a „motorja”. Az említett óvoda Hajnalcsillag néven működik ma is, vezetője Limpárné Darabos Mária.

Sághy András lelkész 2007-ben nyugdíjba vonult, a lelkészi állás betöltésére a gyülekezet Rác Dénest és Rácné Megyaszai Enikő lelkészházaspárt hívta meg.