A kemenessömjéni leánygyülekezet

„Kemenessömjén” − ez az elnevezés először a Pesten, 1863-ban megjelent „Magyarország helységnévtárában” található így. Ami természetesen nem jelenti, hogy jóval előbb nem található a név, de más formában.

Ha a település származását tekintjük, valószínűleg Árpád-kori időbe kell visszamennünk. A hagyomány szerint egy „Semyén” nevű harcos, lovag települt meg ezen a tájon, de másutt is lehettek birtokai. A „Semyén” − vagy „Semjén” – név a Simeonnak, Simonnak lehet változata. Az etimológiai szótár felsorolja a rokonhelyeket is: Érsemjén, Kállósemjén, Kérsemjén, Semjénháza, Semjén és a mi vidékünkön – Kemenessömjén és Rábasömjén. Érdekes, hogy ezen a vidéken már a „-sömjén”, változat szerepel. A feltevés szerint ezek mind az említett Semyén-birtokok lettek volna.

Ami pedig a „Kemenes-” előtagot illeti, ezt olvassuk: „lankás táj a Dunántúlon” „Kemenesháttal” és „Kemenes heggyel”, erdővel is. A szláv eredetű „kameny” szó követ, kavicsot jelent. A Marcal felőli síkság kavicsos részéről van szó.

Kemenessömjén tehát így „fordítható”: a Semyén birtok a Kemenesen.